Felhőszakadásról, kondenzcsíkokról, jégvédelemről…

A közelmúltban, az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó özönvízszerű esőzések miatt sokakban felvetődött az a kérdés, hogy vajon mesterséges beavatkozás okozhatta-e a jelenséget. A szélsőséges időjárási viszonyok hazánkat sem kerülik el. A témával kapcsolatban Harcz Endrét, az ismert becsehelyi kertészt, viharvadászt, amatőr meteorológust kérdeztük meg.

Az időjárás-előrejelző modellek egy héttel előtte már jelezték azt a hatalmas zivatarrendszert, ami kialakult Dubajban. Ezek a számítógépes modellek 1-2 hétre előre megmutatják, hogy hol várható csapadék. A modellekbe nem lehet betáplálni azt a paramétert, hogy valamelyik sejk zivatart fog generálni. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy nem mesterségesen generálták a vihart. A sokféle találgatás azért merült fel, mert a mai emberek hirtelen szembesültek a természeti jelenségekkel és van fényképezőgépük, van internet, és azonnal látják, hogy mi zajlik a világban. 50 évvel ezelőtt erről a dubaji felhőszakadásról vagy zivatarfelhőről senki nem látott volna képet, mert akkor még nem volt ilyen gyors az információáramlás. Pedig ezek voltak előtte is, mivel felhő azért csak kellett, hogy legyen többezer évvel ezelőtt is. Régen is voltak ilyen jelenségek. Most mindenki azt hiszi, hogy az ember befolyásolja az időjárást. Hát, hogy tudnák befolyásolni ilyen módon? Hogy megpróbálják, az egy dolog, de nem tudják ilyen szinten és mi sem tudjuk egyelőre még, de ez nem is baj – kezdte a viharvadász. – Amikor felteszek az internetre egy szép felhőről vagy légköroptikai jelenségről (halo jelenség, melléknap, sarki fény) készült fotót, mit írnak egyből az emberek? – Nem azt, hogy milyen szép, hanem hogy ezt is mesterségesen generálták. Hogy lehetnének mesterségesek, amikor ezeket a jelenségeket már az ókori világban is megfigyelték, 2000 évvel ezelőtt. Vannak róla feljegyzések, dokumentumok, rajzok, festmények. Más kérdés, hogy aki nem jártas a fizikában és a meteorológiában vagy nem érdekelte régebben, nem figyelte, most rácsodálkozik, azt hiszi, hogy azóta léteznek ezek, amióta rácsodálkozott. Akkor is azt mondják, ha látnak az égen egy kondenzcsíkot, hogy permeteznek bennünket és emberek csinálják ezt a permetezést. Pedig nem úgy van, hogy felszáll valaki és permetezget. Ezek a kondenzcsíkok ugyanolyanok, mint az autóvezetésnél a kipufogógáz. A repülőnek is van kipufogógáza.

Az embereknek nem jut eszébe, hogy mondjuk 30 évvel ezelőtt nem volt ennyi repülő. Amikor gyerek voltam – bár viszonylag fiatal vagyok –, és láttunk egy repülőgépet az égen, fölkaptuk a fejünket és rácsodálkoztunk, most meg egy pillanatban akár 50 repülőgép is van az ország légterében. Így persze, hogy több a kondenzcsík. Azt szokták mondani, hogy akkor permeteznek bennünket, mielőtt jön az eső, mert a csapadék kimossa ránk a mérget a levegőből, holott nem így van. Azért látszik eső előtt jobban a kondenzcsík, mert eső előtt a levegő nedvesebb, és jobban kicsapódik a légkörben a repülő kipufogógáza. De ez nem permetezés. Ráadásul olyanok állítanak ilyent, akiknek nincsenek sem meteorológiai, sem fizikai ismereteik. Nem értik a jelenséget, és ezért gondolják rosszul.

• Milyen időjárásra számíthatunk a nyáron, lesz nagy szárazság?
• Ezt nem lehet tudni. Egy-két hétre előre lehet látni, sejteni. Az elmúlt nyár nagyon csapadékos volt, most is hetente van eső, de hogy szárazság lesz-e, azt előre nem tudni.
• Jó pár évtizede, az 1972-es Táncdalfesztivál győztes dala lett Kovács Kati előadásában az „Add már, Uram az esőt!” című dal.
• Ez is azt bizonyítja, hogy akkor is volt szárazság, pedig akkor még nem működött a jégvédelem. Régen is volt szárazság, és mindig is lesz. Az biztos, hogy szélsőségesebbé vált az időjárásunk. Lesz szárazság, lesznek viharok, zivatarok, de nem lehet tudni az idejét előre.
• A környékünkön csak a jégeső ellen lehet védekezni emberi beavatkozással?
• A jégvédelem úgy működik, hogy ezüst-jodidot juttatnak fel a felhőkbe, ami kondenzációs magként működik, és csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. Kevés nagy jégszem helyett sok kicsi lesz, így ezek már nem okoznak olyan nagy mértékű pusztítást, de az időjárást nem befolyásolják.

Magyarországon az a vélekedés is elterjedt, hogy azért nem esik az eső az Alföldön, mert védekeznek a jégkár ellen, és az szétzúzza a felhőket. Egyszerűen bizonyítható, hogy ez az állítás nem igaz. Egyrészt az Alföldön télen is gyakori a kevés csapadék, amikor nem is működik a jégkármérséklő rendszer. Másrészt Nyugat-Magyarországon is alkalmazzák a jégvédelmet, és az elmúlt két évben mégis sok eső esett. Az Alföldön azért van szárazság, mert az Alföld egy aszályosabb vidék, ott évszázadok, évezredek óta kevesebb csapadék hull. Míg az ország nyugati részén lévő Zala, Vas, Somogy csapadékosabb terület. A jégvédelem nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, és ami Dubajban történt, annak semmi köze az emberi beavatkozáshoz – erősítette meg a bevezetőben elmondott gondolatait Harcz Endre.

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. május 2-ai számában)