Ma 2017. május 28. vasárnap,    
Emil, Csanád napja van.    
Látogatók száma : 30339382    






















































Honlapkeszites

Ötven éve hunyt el Kállay Miklós miniszterelnök

Hetvenöt évvel ezelőtt, ekkortájt, mikor a hóvirág nyílik erdőn és a mezőkön, új miniszterelnöke lett Magyarországnak. A megbukott Bárdossy László után Kállay Miklós alakított kormányt, amelynek két esztendőn át, hazánk német megszállásáig volt a miniszterelnöke. A további „jobbratolódás” megakadályozását, és a német-magyar kapcsolatok lazítását tűzte ki célul, valamint a háborúból való kiválás és a különbéke lehetőségeit kereste a nyugati hatalmak felé. Rendíthetetlen antikommunista attitűd és a német megszállástól való állandó félelem jellemezte.


A második világháború után, 1945. szeptember 11-én, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 6. ülésén Kádár János, a Magyar Kommunista Párt képviselője hozzászólásában egyenlőségjelet tett Kállay és Szálasi közé: „Tisztelt Nemzetgyűlés! A népbíróságokról szóló kormányrendeletek tárgyalása demokráciánk egyik főkérdését, a fasiszta reakció elleni küzdelmet tűzi napirendre. A háborús és népellenes bűnösök: Horthy, Bárdossy, Kállay, Szálasi és a többi hazaárulók huszonhat esztendeig uralkodtak a magyar nép felett. Orvul megtámadták Jugoszláviát, háborúba vitték Magyarországot a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok ellen, az emberi haladás igaz ügye ellen. A bácskai és az ukrajnai gaztettekkel bemocskolták a magyar nevet. A háborús és népellenes bűnök szörnyű sorozatát követték el. Százezrek estek áldozatul a fasiszta rémuralomnak, de a százezernyi egyéni áldozaton, az elpusztult embereken túl az igazi áldozat a magyar nemzet volt. Eladták hazánkat a német fasisztáknak, végromlásba akarták dönteni népünket, de művüket nem tudták befejezni, a diadalmas Vörös Hadsereg megsemmisítette fasiszta uralmukat, felszabadította hazánkat. Talpraállt és él a nemzet. Elérkezett a számonkérés ideje, a bűnösök megbüntetésének ideje, amikor a magyar nép törvényt ül megrontói fölött. (…) Helyre kell állítanunk a magyar nép becsületét, tisztességgel teljesítenünk kell a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségünket. Gyökeresen ki kell irtanunk a fasizmust Magyarországon.”

Nem volt igaza Kádárnak, és ezt, mint a népbírósági joganyagunkat már évek óta kutató íróként mondom. A Kállay-kettős magyarázza ezt egyértelműen. Ugyanis 1942 tavaszán, mikor Kállay miniszterelnök lett, hazánk változtatott addigi egyoldalú német orientációján, és az angolszász szövetségesek felé nyitott annak érdekében, hogy egy alkalmas pillanatban kiléphessen a háborúból: ez volt az úgynevezett „hintapolitika”, vagy más néven „Kállay-kettős”, mely taktika az ország német megszállásával egyértelműen kudarcot vallott. Ha bűnös volt, akkor ez a kudarc volt a bűne…

A későbbi miniszterelnök politikai karrierjét Bethlen István kormányában kezdte, ahol kereskedelemügyi államtitkárként dolgozott, és politikájában a későbbiek során is Bethlen egykori irányvonalát követte. A lehetőségeihez mérten mindent megtett azért, hogy miniszterelnöksége alatt Magyarország kiléphessen a háborúból. Hibája az volt elsősorban, hogy a szovjetektől való félelmében csak a nyugati hatalmak felé próbálkozott, és ezek a kísérletek megakadtak az első, követi szintű titkos találkozások és megbeszélések után: ki kell mondani, hogy a magyar belpolitikai helyzet nem volt érett arra, hogy lényegében változtasson az ország egyre romló helyzetén, a háborúba való minél aktívabb belesodródásunkon, hiába fáradozott ezen Kállay. Arra azonban bőségesen elég volt, hogy a németek tudomást szerezzenek róla, és egyre nagyobb ellenszenvvel figyeljék a magyar miniszterelnök kiútkereső politikáját. Hitler 1944 tavaszán elégelte meg végleg ezt a kettős játékot, és március 19-én megszállta hazánkat. Kállay a török követségen keresett menedéket, azonban a nyilasok „közreműködésével”, 1944. november 19-én a Margit körúti fogházba került. December elején Sopronkőhidára, majd 1945. februárjában a mauthauseni, áprilisban pedig a dachaui koncentrációs táborba vitték. Az amerikai csapatok megérkezése után Olaszországban élt, meg sem próbálkozott a hazatéréssel, hiszen tudta, hogy „miniszterelnöki” múltja, angolbarát politikája és kommunista-ellenessége miatt nem lenne számára kegyelem. Viszont az mutatja a legjobban, hogy nem volt háborús bűnös, hogy 1953-ban az USA-ba költözhetett. New Yorkban telepedett le, ahol 1954 és 1957 között a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja volt, cikkeket írt amerikai és magyar emigráns lapokba a magyar ügyről, valamint az amerikai kormány megbízásából előadásokat tartott több dél-amerikai országban is. Az eltiport magyar forradalom végképp megtörte a változásba vetett hitét, és életének utolsó évtizedét visszavonultan töltötte. New Yorkban hunyt el, 1967. január 14-én. Hamvait először Rómába vitték, 1988-ban, majd csak a rendszerváltás után „térhetett vissza” szülőföldjére: 1993-ban helyezték végső nyugalomra Nagykállón, a családi sírboltban.

Dr. Papp Attila



2017-03-11 09:06:00


További hírek:
Hamarosan itt a társaságiadó-bevallás határideje
Virágos városrész
Romantikus remekművek
Gyerekzsivaj
A Szívbetegekért Egyesület majálisa nótaszóval, estébe nyúlóan hirdette a barátságot


JEGYZET ROVAT >>>

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble