Ma 2017. augusztus 21. hétfő,    
Sámuel napja van.    
Látogatók száma : 32670936    






















































Honlapkeszites

Mit csinálnak máshol húsvétkor?

Húsvéti összeállításunkban erre kerestük a választ, hogy kiderítsük, a kereszténység legnagyobb ünnepe más – akár egzotikus – tájakon jelen van-e. Kolumbiától Olaszországig kanizsaiakat kértünk mesélésre.


KOLUMBIA

Kolumbiában szinte megáll az élet az ünnep idejére. A többségében katolikus hívők számára Jézus feltámadása a legmélyebb értelemben vett egyházi ünnep, akik viszont nem vallásosak, utazással, kirándulással töltik a semanasantát, azaz a szent hetet, amikor senkinek sem kell dolgoznia.

Varga Zsófia 1995 óta él a fővárosban, Bogotában, ahol spanyol nyelvet és irodalmat oktat az egyik helyi egyetemen. A kint élő magyar közösség idén első alkalommal ünnepelte közösen a húsvétot, és ápolta a magyar hagyományokat, amelyek – a locsolástól kezdve a tojásfestésen át az ajándékozásig – teljesen ismeretlenek a dél-amerikai országban. A vallási rítusok közt azonban akadnak ismerős elemek.

– A virágvasárnap nálunk is nagy ünnep – meséli Zsófia. Ezen a napon a templomok bejáratánál pálmafa leveleit árulják, és minden gyülekezet elkészíti a maga passiójátékát. A hívek később a felszentelt pálmaágakkal körbejárják az adott templomhoz tartozó körzetet.

A szent hét a lelki készülődésről és szó szerint az elcsendesülésről szól: nem szabad zajongani, zenét hallgatni vagy az edényekkel zörögni – a legtöbben ezért már előre megfőznek. Nagycsütörtökön a családok ünnepi ebéddel készülnek, az Ecuadorhoz közeli Pastóban például egy hétféle magból készült böjti étel kerül az asztalra.Nagypénteken szigorú böjtöt tartanak a kolumbiaiak, akik a nap folyamán hét templomot keresnek fel és ezer gyertyát gyújtanak meg, de van, ahol ezer imát mondanak el. A passiójátékot követően, három órakor, Jézus halálára emlékezve csend ül a templomokra.

– Ezekben a napokban egész Kolumbia figyelme egy dél-nyugati városra terelődik – mondja Zsófia. – Popayánban a szent hetet 1566 óta ünneplik, a látványos szertartásokat 2009-ben az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. A világhírű körmenet során a kulturális és politikai elit képviselői hordozzák körbe Jézus szobrát vagy keresztjét. Nagy megtiszteltetés, akire ezt rábízzák, még nagyobb szégyen, ha valaki nem bírja el.

A tűző napsütés és a hőség miatt Kolumbiában a miséket és a passiójátékokat ebben az időszakban hajnalban vagy éjszaka tartják, így valamelyest elviselhető a forróság.

JAPÁN

Túlzás nélkül mondhatjuk: Japánban a húsvét ismeretlen fogalom. A szigetországban elenyésző számú keresztény él – a 126 millió lakos közül alig több mint egy százalék vallja magát annak –, így az ő hagyományaik nem is igazán eresztettek gyökeret. A japán karácsony is inkább az üzletek ünnepe: a csillogásról, a szórakozásról és a randizásról szól, s nem Jézus születéséről.

– A húsvétnak esélye sem volt itt meghonosodni – véli Kálovics Dalma, aki jelenleg egy kiotói egyetem utolsó éves doktorandusza. – Egyrészt kisebb körülötte a kereskedelmi felhajtás, másrészt a tavasz eleve nagyon mozgalmas időszak a japánok életében. Áprilisban kezdődik az új üzleti és iskolai év, ráadásul ez idő tájt borulnak virágba a cseresznyefák, ami Japánban a megújulás szimbóluma. A virágzást milliók kísérik figyelemmel, ez a hanami. Ilyenkor megtelnek a parkok piknikező családokkal, baráti társaságokkal és munkahelyi kollektívákkal.

Április végén aztán elkezdődik az úgy nevezett Golden Week, amikor több ünnepnap feltorlódása miatt szinte egész Japán szabadságra megy – kivéve a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozókat.

– A Golden Week alatt emlékeznek meg például az előző császárról, de ekkor van az alkotmány, valamint a természet napja is – mondja Dalma. – A sort a gyereknap zárja májusban, amikor színes, halformájú zászlókat, koinoborit állítanak fel. Egy kínai legenda szerint, ha egy ponty az árral szemben úszik, előbb-utóbb sárkánnyá válik, és felrepül az égbe – ezt jelképezik ezek a zászlók is. A gyereknap régen csak a fiúk ünnepe volt, a lányokét március elején tartották – s tartják mind a mai napig. Ennek a japán neve hinamatsuri, és babaünnepet jelent.

Az ázsiai országban az ünnepek kevesebb vallási töltettel bírnak, ez arra is visszavezethető, hogy a japánok alapjaiban máshogy gondolkodnak a vallásról.

– Nem mondanám, hogy a japánoknak vannak kifejezetten vallási ünnepei – inkább olyan alkalmaik vannak, amikor útba ejtik a buddhista vagy sintó szentélyek valamelyikét. A legfontosabb ünnep mindenképp az újév, ami csendben, családi körben telik. Éjfélkor templomba mennek az emberek, és sokan együtt várják meg az első napfelkeltét.

NORVÉGIA

Varga Veronika egy hirtelen döntés után, mintegy 3 éve él Norvégiában. Gyönyörű természeti környezetben, az Oslo mellett Nittedalban lakik magyar barátjával. Az ünnepen persze náluk is megjelenik a tojás, a nyuszi és a kiscsirke, valamint a hagyományos ételek – a sonka és a torma - kint sem hiányoznak az asztalról.

A norvégok húsvéti ünnepe abban tér el a miénktől, hogy a tojást nem a nyuszi tojja és a locsolás is hiányzik. A rokonlátogatás helyett az északiak ilyenkor sokat kirándulnak, elmennek a városokból a hegyekbe síelni, sífutni vagy túrázni. A hátizsákba ilyenkor egy jellegzetes norvég csokoládét és narancsot biztosan tesznek. Aki pedig nem kirándul, az olvas, méghozzá krimiket és horror regényeket. Ennek hátterében egy pogány szokás áll, amely szerint a jó termésért tavasszal áldozatot mutatnak be. Ma már ez a hagyomány rémtörténetek nézésével és olvasásával él tovább. A detektívtörténetek mellett az ünnep vetélkedőkkel telik, ugyanis a televízióban, rádióban és újságokban szinte megállás nélkül feladványokkal találkozik minden korosztály.

- A norvégok egyébként leginkább az evangélikus vallást gyakorolják, s érzésem szerint kissé zárkózottak – avat be tapasztalataiba Veronika, aki a tervek szerint idén a húsvéti ünnepet túrázással tölti a fjordoknál.

ANGLIA

Jónás-Gregor Kinga több éve él Angliában, amely, ahogyan fogalmaz, alapvetően vallásos, multikulturális az ország, így a húsvét ott is nagy ünnep. A nagypéntek odakint már régóta munkaszüneti nap, az úgynevezett „bank holiday” 4 napos, pénteken bezárnak a boltok és az intézmények. A kereskedelmi üzletek szombaton ugyan kinyitnak, de a húsvétvasárnap sérthetetlen, akkor minden zárva van.

- Különleges szokás Angliában az „Easteregg hunt”, ami a gyerekek számára szervezett húsvéti tojásvadászat – meséli Kinga. - Húsvétvasárnap a szülők már kora reggel felkelnek, és a ház környékén elrejtik a csoki nyuszikat és –tojásokat, s a legtöbbet összegyűjtő gyermek ajándékot is kap. De itt Angliában jellemző, hogy a családok elutaznak több napra, szállodába vagy a vidéki birtokaikra, s a húsvét leginkább a pihenésről és a kerti partikról szól. Az ünnepi asztalról pedig nem hiányozhat a bárány.

Angliában egyébként a húsvéthétfő nem locsolással telik – ez a szokás ott ismeretlen – hanem vásárlással. Az üzletek, butikok, elektronikai cikkeket forgalmazó áruházláncok rendszerint 20-30 százalékos akciókkal készülnek húsvét második napjára.

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Ördögné Malek Katalin több mint két évtizede él családjával a Minnesota-beli Rochesterben. Mint mondja: a legszembetűnőbb különbség az amerikai és a magyar szokások között, hogy az USA-ban nem kapcsolódik munkaszüneti nap a húsvéthoz, ezt leszámítva nagyon sok a közös vonás, még az ünnepi menüben is.

– A templomokban természetesen megemlékeznek Jézus feltámadásáról – fogalmaz Katalin. – A családok körében azonban elsősorban a tojásról szól minden. A kisgyermekesek hímes tojást készítenek, de tudunk olyan családokról is, ahonnan már kiröppentek az utódok, a hagyomány azonban mégis megmaradt.

Egy másik népszerű húsvéti elfoglaltság a tojásvadászat. Ennek exkluzív változatát még a Fehér Házban is megtartják, különféle versenyekkel és szórakoztató programokkal színesítve. Az 1878-ban útjára indított Húsvéti Tojásgörgetésre 13 évesnél fiatalabb gyerekek regisztrálhatnak a szüleikkel, és sorsolás útján dől el, hogy a többszázezer jelentkező közül ki töltheti a húsvétot – idén már az új amerikai elnök társaságában.

NÉMETORSZÁG

Kovács Lilian szobrászművész családja lassan 7 éve költözött a bajor tartomány szívében fekvő, Kanizsa méretű Amberg városba.

- Az igazi húsvéti sonka és a torma beszerzése a legnehezebb - kezdi Lilla. - A németeknél van ugyan Osterschinken, vagyis húsvéti sonka, de ennek a tartósítási eljárása különbözik a magyarétól. A német húsvéti sonka eleve csont és bőr nélküli színhús, ami egy magyar számára szinte ízetlennek tűnik. Ezért a rutinosabb kint élő magyarok már karácsonykor magukkal hozzák, és fagyasztóban tartják ezt a közkedvelt étket.

Németországban húsvét előtt egy-két héttel a tavaszi kézműves vásárokon megjelennek a hímes tojások, a színes nyuszi-dekorációk. A hagyományos, kifújt tojásokat diólevéllel festik meg, és legalább egy héttel az ünnep előtt egy barkaágra, vagy a ház előtt lévő orgonabokorra akasztják fel. A bajoroknál van egy úgynevezett húsvétcsütörtök, amikor a népi hagyomány szerint a fiatal nők kosarat készítenek a legjobb barátnőjüknek. Nagypénteken vagy nagyszombaton pedig a bajorok elmennek a templomba, és vesznek templomi gyertyát, hogy Isten fényét bevigyék a házukba.

- Vasárnap ide is jön a nyuszi, amely tojásokat hoz, amit a gyerekeknek meg kell keresni a kertben. Hétfőn reggel aztán a bajorok kimennek a piacra, és megünneplik a húsvétot. Díszes népi ruhába öltözve, virágokkal feldíszített botokkal, kereszttel körbejárják a teret. A férfiak és a nők is tradicionális népviseletet vesznek fel ilyenkor.

Arrafelé nem ismert a locsolkodás, de van helyette Springbrunnen, vagyis szökőkút. A város vagy a falu főterén lévő kutat roskadásig díszítik szalagokkal, virágkoszorúkkal, és a hétfő reggeli körmenet általában ezeknél a kutaknál kezdődik.

OLASZORSZÁG

Olaszországban – a tartományok sokszínűségéhez híven – a húsvéti szokások is nagyon eltérőek, a legtöbb igazi turistacsalogató látványosság. Egyike ezeknek a Scoppio del Carro Firenzében, amely során a levegőbe repítenek egy szekeret – persze nem szó szerint. A XV. század óta minden húsvétvasárnap ökrök vontatnak a Dóm térre egy tűzijátékkal megpakolt, 500 éves kocsit. A rakományt egy galambfigurába rejtett rakétával gyújtják meg. Ha jól sikerül a tűzijáték, a hagyomány szerint szerencsés év vár Firenzére.

A reneszánsz bölcsőjétől 400 kilométerre, a szlovén határ közelében található Cervignano del Friuli. Itt él négy éve férjével és ikreivel Nagy Nikoletta. A család minden évben Magyarországon tölti a húsvétot. A két ország ünnepi szokásai közt kevés a hasonlóság – ami mégis van, a keresztény gyökerekre vezethető vissza.

– Virágvasárnap zsúfolásig megtelnek a templomok – mondja Nikoletta. - A szentmiséken olajfaágat szentelnek, ezeket aztán hazaviszik a családok, és a következő évig megőrzik. Ezzel a nappal elkezdődik a nagyhét, amit nálunk szent hétnek hívnak. Nagypénteken pedig Via Crucist, azaz körmenetet tartanak.

Húsvétvasárnap sokan mennek étterembe Olaszországban. Az ünnepi lakoma kihagyhatatlan része a bárány és a colomba, egy galambformájú kuglóf, amit kandírozott gyümölccsel töltenek meg, a tetejére pedig mandulát szórnak.

– A gyerekek ebéd után bontják ki az ajándékba kapott, nagy csokoládétojásokat, amikben apró meglepetések rejlenek. A húsvéthétfő szintén a jóízű eszem-iszom jegyében telik. Összejönnek a családok, baráti társaságok, és piknikezni mennek vagy grilleznek – mindegy, mi a program, a lényeg, hogy együtt töltik az egész napot.

Bakonyi Erzsébet, Nemes Dóra, Vincze Adél, Vuk Anita



2017-04-15 12:54:00


További hírek:
Tekerd magad Európába!
Csökkent az álláskeresők száma a foglalkoztatási szolgálat adatai szerint
Bedöntötték a szomszéd kerítését, majd rátámadtak
Női labdarúgás: jó erőfelmérő volt
Lábtoll-labda: dobogós helyek az erős mezőnyben


MAGAZIN ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:29 - Véradás

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble