Ma 2017. szeptember 22. péntek,    
Móric napja van.    
Látogatók száma : 33441850    






















































Honlapkeszites

Péter Árpád: Anya

Anya van édes, mostoha, nevelő – és bizonyos vonal alatti kommunikációs helyzetekben, idegi alapon, akár kurva is. Utóbbihoz persze a sör-rövid-sör-rövid-sör-rövid-hányás-aggyámégunikomot-mivanmivanmivan kombón (vagy szimplán egy átlagos focimeccsen) át vezet az út. Szerencsés esetben azonban most vasárnap nem egy kocsmában ünnepelünk.

Azt mondják, anya csak egy van, ami, bár kedves fordulat, nem igaz. Legalább kettő van (és aki anyósával vagy anyósjelöltjével megfogta az Isten lábát, annak rögvest három is…).


A földi mellett létezik(!) mennyei édesanyánk, aki valóságos, halandó szülőként nevelte fel Jézust, majd felvétetett az örök tisztaság égi magasságaiba, s azóta mindannyiunk oltalmazója, gyámolítója és szószólója; valamennyiünk édesanyja.

S ha az ember már kellően érett, netán van szeme a látásra, akkor rájöhet: anya és Szűzanya kéz a kézben járnak. Hasonlítanak. Tán a vonásaik is, de az antropológiai és morfológiai stúdiumokban járatlanok elég, ha „csak” a lélekre és a szívre koncentrálnak. Abban ugyanis nincs különbség.

A Szűz Mária Szeplőtelen Szívéhez imádkozott kilenced egyes napjainál ezek a mondatok (is) szerepelnek: Te vagy a legszebb virág Isten virágos kertjében. Te vagy az a csodálatos Édenkert, amelyet a bűn soha, soha nem kerített hatalmába. Te vagy az érintetlen liliom, a virágzó oázis a világ sivatagában, amelyben Isten Szeme gyönyörködik. Te vagy az égő lámpás, amelyet maga a Szentlélek gyújtott lángra, és szeretetének olajával táplált: a Te Szívedben a szent Tűz soha nem aludt ki. Minél gazdagabb lettél kegyelmekben és erényekben, annál mélyebbé változott alázatosságod.

A legszebb virág, a csodálatos Édenkert, a virágzó oázis a világ sivatagában, kinek szívében a tűz nem aludt ki soha, és aki alázatosan (értsd: ha kellett, önfeláldozóan) felnevelt. Ugye, ő anya, ráismerni… Enyém, tiéd, övé.

Szűz Mária pedig mindannyiunké – azoké is, akik most individualista, hitetlen gőggel összecsapják az újságot. Az anyai szív ugyanis szeret, bármit is tesz, bárhogy is él a gyermek.

Vannak persze – ne tagadjuk, még egy anyák napi jegyzetben sem, amelynek nem célja a sztereotip nyálasság és a feltétlen jólfésültség – rossz anyák is. Ők azonban csak biológiai értelemben azok: a gyilkosok, az éheztetők, a gondatlanok, az elhagyók, s megannyi minősítés még a rendőrségi, bírósági hírekből. De a vallási értelemben vett halálos bűnt is meg lehet gyónni, s így a rossz nem-anyából – vezeklés és bűnbocsánat által – lehet még anya is. Pláne, ha mindannyiunk édesanyja – így az övé is – segítségét, közbenjárását kéri.

Bulvár-textúrával: a kurva ugyan nem lesz szűz, de (idővel) élhet jámbor életet.

Ha az ember gyengének és esetlennek érzi magát, azt mondja: elanyátlanodott. E nyelvi szerkezet is jelzi, üzeni, belénk égeti: anyával/anyától erősebbek vagyunk. Biztonságban vagyunk. Akkor is, ha fogjuk a kezét – és akkor is, ha már csak láthatatlanul van velünk. Mert velünk van, velünk marad; ez olyan biztos, mint hogy éjre nap jön, s napra éj.

Azt hiszem, minden földi anyának van József Attila-i nyikorgó kosara (ment vele serényen…), s Petőfi-féle fekete kenyere is, amely ízesebb, mint máshol, másnál a fehér. És minden anyának van (legalább) egy Weöres-icinkéje, aki útra kel, hömpölygő sugárban énekel, aztán estére visszaszáll morzsára, búzára.

És jó, ha tudjuk, észbe véssük – és nem csak anyák napján -, hogy minden édesanyának van Dsida-i keze, amely „a legáldottabb kéz a földön”, s ha tehetjük, mondjuk: „Add ide, - csak egy pillanatra / Hadd csókolom meg kezedet!”

Hiszen ez a kéz áldja, szenteli meg a napnak étkét, italát. Ez a kéz vállalt életére gyilkos robotban rabigát, ez tette éltünk nappalokká a nyugodalmi perceket. Mondjuk csak bátran: add ide, csak egy pillanatra,hadd csókolom meg kezedet!

És az se baj, ha ráncos a kéz, és az se, ha remeg, édesanyádért bátran kérd a te Istenedet. Kulcsold kezed imára, ha ajkad hálát rebeg, édesanyádért mindig kérd a te Istenedet.

S a folytatáshoz – újfent! – Dsida segít a Házsongárdi temetőből: „Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!”



2017-05-06 06:19:00


További hírek:
Jól felkészítette a birkozókat
A kereszténység a legüldözöttebb vallás
A hét száma: 120
Megnyílt Zalakaros első, nemzetközi lánchoz tartozó szállodája
A hét képe: Hozd ide!


JEGYZET ROVAT >>>

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble