Ma 2017. február 27. hétfő,    
Ákos, Bátor napja van.    
Látogatók száma : 27878527    






















































Honlapkeszites



Kitekintő: Az Adria Nizzája…

A francia Riviéra ékköve, Nizza, nem véletlenül vonzó célpont: a Ligur-tenger és hegyek által övezett, meseszép környezet, remek vásárlási lehetőségek, múzeumok, műemlékek és ínycsiklandozó konyha várja az idelátogatókat. Ugyanezt elmondhatjuk az Isztria északkeleti csücskében, az Adria partján, a Lungomare tengerparti sétány mentén nyújtózkodó Opatija, Ičići, Ika és Lovran olaszos hangulatú utcácskáiról, tengerpartjáról, az opatijai Riviérárólis.


A Lungomare szó olasz eredetű, jelentése „hosszú tenger”. A tengeri sétány Opatijától 6 kilométerre, északra a Rijekai-öböl északi sarkából, Preluka nevű helyről indul, elhalad Opatija, Ičići majd Ika előtt, és egy tucatnyi kilométer után, Lovranban ér véget. Az 1800-as évek végén kezdték el építeni, jórészt sziklaszirteken vezet keresztül, emiatt is olyan egyedi és különleges.

 

A sétány első szakasza Opatija északi felén épült fel 1889-ben, abban az esztendőben, amikor a városkát hivatalos gyógyhellyé nyilvánították. A sétány déli részét két évtizeddel később, 1911-ben fejezték be.Úgy alakították ki, hogy az, az összes jelentős opatijai épületet érinti, így a Kvarner Hotelt, az Angiolina villát, a Szent Jakab templomot, a régi kikötőt és a tengerpart mellett sorjázó, további villákat, hoteleket is. A II. Világháború során a sétány sok helyen megsérült, a helyreállításuk csak átépítésekkel volt lehetséges.

Ennek a 12 kilométer hosszú partszakasznak, amit nyugodtan nevezhetünk a horvát Riviérának, az ékköve Opatija, amely Horvátország egyik legelőkelőbb városa. Egykoron itt töltötték a hideg téli hónapokat az Osztrák – Magyar Monarchia arisztokratái, sőt, maga Ferenc József császár is. Ennek köszönhetően az egész várost a fényűző, szecessziós stílusú paloták jellemzik, amely építészeti stílus keveredik az olaszos hangulatú, itáliai, szűk utcácskák életérzésével.

 

 

Opatija eredetileg egy kis halászfalu volt. A XV. században egy bencés apátság épült a falu határába. A későbbiekben aztán erről az apátságról kapta a nevét is: opatija horvátul apátságot jelent. A város, illetve a környező partvidék felemelkedése a XIX. század elején indult el, amikor a tehetősebb rijekai kereskedők, nemesek a nagy kikötőváros zaja elől menekülve kezdtek ide költözni. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében ez a pihenő- és nyaralóhellyé változás folytatódott, egyre-másra épültek a paloták, hotelek. Ekkor kapta Opatija az Abbázia nevet is.

Az opatijai Riviéra valóban hasonlít a francia tengerpart Coted’Azur-jához, mégis sajátos, sehol máshol nem látható jellemzőkkel. Aki meg szeretné ismerni a térséget, nem kell mást tennie, csak végigsétálnia a Lungomaren. Érdemes magunkkal vinni a sétához egy törölközőt is, hiszen, szinte bárhol bele lehet ereszkedni a Kvarner-öböl kristálytiszta vizébe. Atengervíz kissé hidegebb errefelé, mint az Isztria többi részén, hiszen a környék az Učka-hegység ölelésében, árnyékában fekszik, így nem sütheti a vizet reggeltől estig a nap.

 

A riviérai hangulathoz, szépséghez nagyban hozzájárul a növényzet gazdagsága is: szubtrópusi kaméliák, pálmafák, babérfa ligetek és fenyőerdők váltogatják egymást. Bárhol is nyaraljunk Opatija környékén, a fölénk magasodó Učka-hegység mindenhol kínál kirándulási lehetőségeket. Kijelölt turista útvonalakon küzdhetjük fel magunkat a hegység legmagasabb pontjára, az 1400 méter magas Vojak-csúcsra, ahonnan elképesztően szép panoráma nyílik az egész Kvarner-öbölre.

A környék legszebb természetes strandja a Lovran után következő Medvejában, és a szomszédos Mošćenička Draga-n található. Nem ennyire szép Opatija központi strandja, a Slatina, amely jórészt betonozott, azonban a városka központjában fekszik, és a sétányt érintő környezete miatt rendkívül mozgalmas. Ičići strandja a kiépítettsége, felszereltsége, vízi és parti sportos lehetőségei miatt lehet érdekes a pihenni vágyók számára. Egyébként az egész Isztrián túlnyomórészt a sziklás és betonos partok dominálnak, de a gyermekes családok számára sok helyütt alakítottak ki homokos és aprókavicsos strandokat, ilyen rész található például a Slatinán is. Opatija központjában elegáns éttermek találhatóak, de én ajánlom kipróbálásra a konobákat, a hagyományos horvát, kocsmás, házias hangulatú kifőzdéket. Érdemes kipróbálni a siklóernyőzést és az egyébvízi sportokat úgyszintén. Az Opatijától Rijeka irányába eső, Preluk-öbölben pedig az észak felöl jövő szeleknek köszönhetően, többnyire ideálisak a körülmények a szörfösök, vitorlások számára.

 

Ha ott járunk, mindenképpen nézzük meg az Angiolina Villa-t. Innen indult Opatija története. 1844-ben Iginio Scarpa tehetős Rijekai kereskedő nagyon olcsón megvette az egész félszigetet és egy villát építtetett. A villát a felesége után nevezte el, majd meghívta tehetős ismerőseit, akik szintén telket vettek itt és nyaraló palotákat építettek. Erszébet királyné is így érkezett Opatijába 1860-ban, majd az egész osztrák arisztokrácia követte. Innen indul Opatija fényűzése is, ma a Villa egyébként turisztikai múzeumként üzemel.

Tehát, nyáron, de télen is érdemes Opatijába, és környékére látogatni, ugyanis sok wellness hotel kínálja a hideg hónapokban is szolgáltatásait. A mediterrán klímának köszönhetően télen is egészen kellemes az időjárás. Két fontos ünnepségre hívom fel a horvát Riviérán a figyelmet: Lovranba, amely kis településsel zárul tulajdonképpen a Lungomare sétány és az Opatija Riviéra, júniusban és szeptemberben feltétlenül el kell látogatni. A nyár elején tartják a cseresznye napokat, míg az ősz beköszöntével pedig a gesztenye fesztivált.

Dr. Papp Attila



2017-02-26 09:30:00


  Folytatódott a kulturált borfogyasztást népszerűsítő programsorozat

BorozzuNK a léböjt jegyében! A KonturPlusz Egyesület a tavalyi Bor- és Dödölle Fesztiválon indította útjára azt a rendezvénysorozatot, amely tegnap a 3. állomásához érkezett. A kulturált borfogyasztást célzó program vendégei ezúttal – a Dániel Pince mellett – a történelmi egyházak képviselői voltak.


  A két pej ló is befutott

Farsangi bált rendezett az ESZI intézménycsaládja.


  Színek, illatok, virágok

A tavasz közeledtével leginkább a gyümölcsfák metszéséről szólnak a kertészeti hírek. Pedig ilyenkor jön el az az időszak, amikor szín költözhet a lakásokba és a teraszokra is. A tavaszi hagymás vagy évelő növények már csalogatják a vásárlókat. Gondozásuk nem igényel szaktudást, de tanácsot mindig adnak a boltokban annak érdekében, hogy minél tovább lehessen gyönyörködni a virágokban.


  Otthon lett szuperhős

Maszk, jelmez - és máris mások vagyunk. A farsangi időszakban óvodák, iskolák sorra tartják a gyerekek által kedvelt mulatságot. Sokan vásárolnak, illetve kölcsönöznek maskarákat erre az alkalomra, de vannak, akik az otthon talált kellékek felhasználásával készítik el a jelmezbálok fellépőruháját. A Kanizsa egy ilyen családhoz látogatott.


  Félelmetes télűzők

Emlékszem, apám, mint azon a vidéken gyerekeskedő, sokat mesélt a mohácsi busókról, hiszen ott, a Duna mellett legalább olyan kiemelkedő eseménynek számít a busójárás, mint itt, Dél-Zalában a Dödöllefesztivál. A busójárás egy télűző, télbúcsúztató és egyben tavaszköszöntő ünnepség, mára már tízezrek által látogatott mohácsi látványosság, amely ünnepélyes népszokásnak oltalmazó, termékenységet varázsló szerepe is volt régen, de szerintem megvan ez a célja még mai is.


  Különleges ízvilág: gasztroutazás Indiába

Napjainkban ha valaki kulináris élvezetekre vágyik, vagy csak egyszerűen szeretné megismerni más nemzet konyháját, nem kell bejárnia a fél világot. A gasztronómiai különlegességek karnyújtásnyira vannak tőlünk, ahogy a kiskanizsai ÍzBirodalom is, amely először szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt állította össze a tudatos táplálkozás jegyében reform menüsorát. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ételek fehér liszt és cukor nélkül, kókuszzsírral készülnek.









FRISS HÍREK
18:53 - Oscar-lázban

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble