Kínában hamiskodnak!

Ismét összeült a méhésztársadalom legjava Nagykanizsán: harmadik alkalommal rendezték meg a Mézes Napot, ami pár év alatt nemzetközi konferenciává nőtte ki magát. A rendezvényt az országos és a nagykanizsai méhészegyesület közösen szervezte.

Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhészegyesületének elnöke kifejtette, a rendezvény legfőbb célja, hogy új és hatásos módszerek bemutatásával segítsék a méhésztársadalmat. Két rendkívül komoly problémával küzdenek már évek óta a szakma magyar képviselői: a kínai, hamisított méz piaci jelenlétével, valamint a varroa atka okozta fertőzéssel. Előbbit tekintve úttörő lépés lehet, hogy Erdős Norbert néppárti képviselő az Európai Parlament előtt számolhatott be a magyar méhészek harcáról. Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő is utalt arra, hogy kollégája munkájának köszönhetően végre megvan az esély arra, hogy ez a probléma eljusson az EU-s döntéshozók fülébe.

– Pontosan tudom, hogy a méhészeknek milyen problémákkal kell szembenézniük a mindennapjaik során, s azt is tudom, hogy a hamisítás kiemelkedik közülük. Évek óta kénytelenek küzdeni a távol-keleti ország termékeivel. Hiába foglalkozik 500 ezer európai polgár méhészettel, eddig nem voltak elegen ahhoz, hogy ez a vészkiáltás eljusson az Európai Unió bürokratáinak fülébe, de ez, ennek a jelentésnek is köszönhetően, végre megváltozhat – fogalmazott a politikus.

Hogy a méhészet iránt csak hobbi szinten érdeklődök vagy a teljesen laikusok is átlássak a hamisítás problémáját, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke megvilágította: évente 7-8 ezer tonna mézet tudnak eladni, de egy jól sikerült évben akár 30 ezer tonnát is megtermelnek.

- A különbséget, tehát körülbelül 20 ezer tonnát, az uniós piacokon kell értékesíteni. Itt viszont nincs olyan kiépített piacunk, hogy végfogyasztóknak tudjunk eladni, ezért versengenünk kell a mézek nagybani világpiacán Kínával. Az Európai Unió sajnos nagyon lassan ébred, hiszen eddig semmilyen korlátozást nem vezetett be ezzel kapcsolatban. Az import fele Kínából származik, s az onnan jövő mézek gyantaszűrtek. Ez egy új technológia, ami egyértelműen tiltott, hiszen nem engedélyezett, állatgyógyászati készítményekből származó szermaradványokat tartalmaz. Valamint rendkívül híg mézet pergetnek, amelyet gyárakban sűrítenek be, s ez szintén törvényellenes.

Az ázsiai méhatka, vagyis a varroa atka ellen gyakran vegyszereket használnak a magyar méhészek, azonban dr. Hegedűs Dénes, az OMME elnökhelyettese a konferencián rávilágított arra, a védekezés természetes anyagokkal is megoldható.

A szakmai konferencián az is kiderült, a mézfogyasztást tekintve valós előrelépésről beszélhetünk hazánkban, ugyanakkor hiába méhésznagyhatalom Magyarország, a fogyasztási adatokat tekintve még mindig jó pár európai ország megelőzi.

Mikó- Baráth György

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.20.