Boldoggá avatják a vértanú papot - Az Istent szeretőknek minden a javukra válik…

facebook megosztás

Boldoggá avatják Brenner Jánost, az 1957 decemberében vértanúhalált szenvedett rábakethelyi káplánt, jelentette be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

A távirati iroda által idézett közlemény szerint Ferenc pápa kihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, akit felhatalmazott nyolc dekrétum közzétételére.Ezekben két vértanúság és hat „Isten szolgája hősies erényeinek” elismerése szerepel.

A két vértanú közül az egyik Brenner János. A fiatal rábakethelyi – ma Szentgotthárd része – papot 1957. december 15-én éjjel brutális kegyetlenséggel, 32 késszúrással gyilkolták meg, máig tisztázatlan körülmények között. Illetve...

Tevékenységére korán felfigyelt a kommunista hatalom, az állami egyházügyi hivatal helyi képviselője el akarta helyeztetni, de a káplán, püspöke és saját állhatatossága révén, a helyén maradt. A hívei és hittanosai körében rendkívül népszerű, korábbi elsőfogadalmas ciszterci szerzeteshez 1957. december 15-én, nem sokkal éjfél után, egy korábbi ministráns zörgetett be, hogy haldokló nagybátyját kellene ellátni szentségekkel. Brenner nem tétovázott, elindult a közeli Zsida felé. Menet közben többször is megtámadták, de mindig sikerült elmenekülnie, ám (úti)céljáról nem tett le. Végül a „beteg” háza mellett kapták el, és 32 késszúrással végeztek vele.

A boncolási jegyzőkönyvből kiderül, hogy a nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törését fedezték fel a holttesten, ami nem fojtogatásra utal; a sérülés oka az volt, hogy ráléptek a nyakára és megtaposták, vagyis nem „csupán” megölni akarták, hanem megalázni is. Ezzel pedig üzentek – minden magyarországi hívőnek.

A „nyomozás” tipikus kommunista bohózat volt, még Brenner plébánosát is gyanúsították. Az „eljárás” végén egy embert halálra ítéltek, majd őt felmentették, végül azt a fiút vonták felelősségre, aki kihívta a papot, de neki sem kellett bűnhődnie – kis idő múlva szabadon távozhatott. Hogy valójában kik ölték meg az akkor mindössze 26 éves káplánt, sosem derült ki. Annyit azért valószínűsíthetünk: mocskos pribékek, akik nyilván vígan élték életüket, majd jó állami nyugdíjat kaptak, ha megérték azt a kort…

A gyilkossággal a korábbinál is erőteljesebb fokozatba váltott a kommunisták egyházüldözése: a diktatúra a klerikusokat és a híveket akarta megfélemlíteni. Azokban a sötét esztendőkben további hét szerzetest is megöltek, Brenner Jánoson kívül.

1944 és 1954 között szenvedett vértanúhalált Károlyi Bernát, Körösztös Krizosztóm, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael. Mindannyian életáldozatukkal tettek tanúságot hitükről és emberszeretetükről, s ugyanazt csinálták a nyilas és a kommunista időszakban is: mentették az üldözötteket, kiálltak az egyházért, a kisemmizettekért.

Tiszteletükre a sopronkőhidai börtönben – amelynek Mindszenty József is volt „lakója” még a nyilas terror idején, 1944 karácsonyán – emlékszobát rendeztek be, közvetlenül a hercegprímás egykori cellája mellett.

Brenner János boldoggá avatási szertartása valószínűleg jövő nyáron lesz Szombathelyen.

Péter Árpád

------

Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke - korábbi szombathelyi megyés püspök - 2017-et Brenner János-emlékévvé nyilvánította. Ennek fő célja – az emlékezésen túl - az volt, hogy az egyházmegye minden templomában minden szentmisén imádkozzanak a vértanú boldoggá avatásáért. Nos, a sok ima meghallgattatott…

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.