Kormány: hatékonyabbá válik a szak- és felnőttképzés

facebook megosztás

Az oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények módosításának vitájával zárta munkáját a parlament szerdán.

Hatékonyabbá válik a szak- és felnőttképzés, javul az oktatás minősége és nagyobb lesz az eredményessége - közölte expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az indítványt ismertető Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy a kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének elősegítését és támogatását kiemelt feladatainak tekinti. Szükség van a képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni tudó munkaerőre - szögezte le.

A gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítanak a szakképzésre, a rendszer fejlesztésének eredményei pedig láthatóak - közölte. Ezen folyamat része volt a szakmunkás- és technikusképzés megreformálása, miközben jelentősen bővítették a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét - mondta az államtitkár.

A potenciálisan mozgósítható munkaerőnek lehetőséget kell adni a változó piaci igényekhez igazodó, megújuló kompetenciák megszerzésére - nyomatékosított.

A kormány az iskolarendszerű szakképzés strukturális átalakítását és megújítását jelentő reformok továbbvitele mellett a felnőttképzési rendszer, azon belül pedig a vállalati továbbképzési rendszer felfuttatására is hangsúlyt helyez - közölte. A rendszernek úgy kell működnie, hogy biztosítsa a gazdaság stabilitásához, növekedéséhez szükséges, jól képzett munkaerőt. A szakképzési kapacitásokat jól átgondoltan kell kihasználni, a duális képzést erősíteni kell, az államilag támogatott felnőttképzésbe való bekapcsolódás lehetőségeit pedig ki kell szélesíteni - közölte.

Witzmann Mihály (Fidesz) azt mondta, hogy a fejlődő magyar gazdaságnak egyre nagyobb szüksége van a szakképzett munkaerőre. Hangsúlyozta, választókerületében is munkaerőhiányt tapasztalnak a néhány évvel korábbi munkanélküliség helyett.

A szakképzési kapacitásokat jól átgondoltan kell kihasználni, a képzést rugalmassá kell tenni és szélesíteni - hangsúlyozta. Célszerű elkülöníteni az érettségit és a mellék-szakképesítést, a tanulónak pedig lehetőséget kell adni a választásra.

A felnőttképzést rugalmasabbá kell tenni, hogy a munkaerőhiányt szabályozási eszközökkel is enyhíteni lehessen - emelte ki.

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, az elmúlt nyolc év a szakképzésben és a felnőttképzésben a rombolásról szólt.

Az ágazati készségi tanácsok életre hívását minősítve közölte: nincs gondja ilyen szervezetek létrehozásával. Az ágazati szereplők nagyobb súlya valamilyen módon segítheti, hogy a munkaerőpiaci igényeket jobban ki tudják elégíteni.

A képviselő bírálta, hogy nem zajlottak érdemi konzultációk a törvény kialakítása előtt.

A politikus kijelentette, hogy folyamatosan csökken a szakképzés résztvevőinek száma. 2017-ben nem tanoncképzésre van szükség, őket ugyanis csak rövid ideig lehet foglalkoztatni - jelentette ki a képviselő, aki azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg a szakképzést megelőző alapképzést.

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelt: a kormány érzi a munkaerőhiányt és reagál rá, de félremagyarázza a helyzetet, mert a problémát a kivándorlás okozza. Egyetértett egyebek mellett azzal, hogy a szakgimnáziumban csökkenjen a leterheltség, legyen lehetőség minimumlétszám alatt is osztályokat indítani a hiányszakmákban, szélesítsék a vállalati környezetben töltött gyakorlati képzést és kiterjesszék az átképzési lehetőségeket.

Az ellenzéki politikus ugyanakkor "elborzasztónak" nevezte, hogy a gazdaság igényeinek rendelnék alá a szakképzést és emberek helyett "droidokat" képeznének. Ehelyett a szakszervezeteknek javasolt nagyobb beleszólási lehetőséget

Szóvá tette azt is, hogy nehezen átjárható a képzési rendszer és korán választás elé állítják a diákokat. Azt is megfogalmazta: nem lesz tudásalapú a gazdaság, ha nem jönnek létre innovatív munkahelyek.

Józsa István (MSZP) azt javasolta, hogy a kormány készítsen munkaerőpiaci kutatásokat, hogy fel tudjon készülni szabályozókkal és támogatásokkal a leendő hiányszakmákra.

A politikus emellett egy új tehetséggondozási rendszer kidolgozását kérte, amely például a digitális alkalmazások iránt érdeklődőket érinti.

Cseresnyés Péter zárszavában alapvetően kedvezőnek értékelte a felszólalásokat, de jelezte, hogy több olyan felvetés is elhangzott, aminek a szándékát sem lehet kiolvasni a javaslatból.

 Visszautasította, hogy a munkaerőpiaci változásokra reagálás "droidok" képzését jelentené.

Közölte azt is, hogy a rövidebb képzési határidők a felnőttképzésre vonatkoznak, vagyis ha valakinek már van végzettsége, de egy új technológia jön be a területén, azt rövidebb idő alatt elsajátíthatja.

 Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a jövő tervezését ágazati készségtanács segíti, a tervezésben részt vesznek az érdekelt felek.

MTI

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.