Péter Árpád: Az igazi és a tév-Európa

facebook megosztás

„Az Európát fenyegető legnagyobb veszély nem az orosz kalandorság, és nem is a muzulmán bevándorlás. Az igazi Európa azért van veszélyben, mert a tév-Európa fojtogató ölelésben tartja képzeletünket.”

Korszakos nyilatkozat született a napokban, amelyről – minő csoda! – a magyar sajtó jó része mélyen hallgatott. Pedig… Konzervatív gondolkodók, szerte a kontinensről, Az igazi és a tév-Európa címmel olyan, 36 pontból álló deklarációt alkottak, amely nemcsak feltár és elemez, hanem a jövőbe mutat. Kicsit patetikusan: a haldokló, értékvesztett Európa számára a túlélés receptjét kínálja.

A Párizsi Nyilatkozat – mert így is emlegetik – így zárul: „Hamisnak tartjuk és elutasítjuk azt az állítást, hogy az egységesített piac mesterséges, lelketlen szolidaritásával, a transznacionális bürokráciával és a sekélyes szórakoztató iparral szemben nem állítható felelős alternatíva. A panem et circenses nem elegendő. A felelős alternatíva az igazi Európa. Jövőnk az igazi Európa. Most arra kérjük az európaiakat, hogy velünk együtt utasítsák el a határok nélküli multikulturális világ utópikus délibábját. Joggal szeretjük szülőföldünket, és arra törekszünk, hogy mindazt a nemes hagyatékot, amelyet magunk is örököltünk, továbbadjuk gyermekeiknek. Európaiak lévén közös örökségünk is van, ez pedig azt követeli tőlünk, hogy békében éljünk együtt a nemzetek Európájában. Újítsuk meg a nemzeti szuverenitást, állítsuk helyre közös felelősségünket Európa jövőjéért.”

Szóval, sarkítva és leegyszerűsítve, nem minden a full extrás kocsi, tévé és csaj, s az sem, hogy a boltban minden kapható (igaz, nálunk rosszabb minőségben, mint Nyugaton).  A nyilatkozat nemzetek Európájáról beszél, s nem a mondjuk Brüsszelből irányított Európai Egyesült Államokról, amelyen azért, lássuk be, sötét erők dolgoznak, részben az illegális bevándorlást is emiatt szervezik/támogatják, mert nyilván a gyökértelen tömeg torkán könnyebb lenyomni ezt a marhaságot.

A korszakos dokumentum nem átallja rögzíteni, hogy a házasság egy nő és egy férfi kapcsolata – nesze neked ultra-hájtek-libsiség! E témában fontos megállapításokat is tesznek a gondolkodók, érdemes citálni: „A házasság a polgári társadalom, valamint a nők és férfiak közti harmónia alapja. Olyan személyes kötelék, amely lehetővé teszi a gyerekvállalást és a háztartás fenntartását. Állítjuk, hogy a legalapvetőbb társadalmi szerepe egy embernek apává vagy anyává válni. Minden emberi jólét alapja a család és a gyerekvállalás. Gyerekek világra hozatala pedig áldozatot követel meg a szülőktől. Ez az áldozat nemes és tiszteletet parancsol. Támogatunk minden olyan ésszerű társadalompolitikát, amely bátorítja és erősíti a házasság intézményét és a gyerekvállalást, illetve gyereknevelést. Az a társadalom, amely közömbösen szemléli a gyerekvállalást, halálra van ítélve.”

Anélkül, hogy túlzottan politizálnánk, azért szögezzük le: Magyarországon a családalapítási kedvet jelző mutató 2011-re érte el a mélypontot, akkor 1,23 volt, mára 1,49 lett. Egy nemrégiben, a főiskolások, egyetemisták körében készített felmérés szerint pedig a hazai fiatalok házasságban képzelik el a jövőjük és több, legalább két-három (az átlag 2,4) gyereket vállalnának. Európa Magyarországot nem értő fele ezt szeretné semmissé tenni - ott inkább a migráncsok ballaszterejében bíznak, no meg abban, hogy két apának vagy két anyának (bármily’ szerepet is osztanak egymásnak az ágyban, a fürdőben, a konyhaasztalon…) nem lehet vér szerinti gyermeke. És ha majd kötelező lesz az európaiaknak melegnek, leszbinek lenni, jöhetnek a szírek, afgánok, afrikaiak, hogy újranépesítsék a kontinenst. Ez is (lehet) a sátáni terv ma még csak sejthető, de tán már valahol megfogalmazott célja.

Tán logikus, hogy nemet kell mondani, erre is.

S akkor – praktikusan: hely híján – jöjjenek olyan tételmondatok a nyilatkozatból, amiket érdemes továbbgondolni, már ha valakit még nem szippantott be teljesen az ateista globalizmus posványa.

Ha egyszer felismerjük az európai nemzetek sajátos jellegét és keresztény jegyeit, akkor nem feszengünk majd a multikulturalizmus híveinek hamis elvárásait hallgatván. Az asszimiláció nélküli bevándorlás gyarmatosítás, azt pedig nem fogadhatjuk el. Joggal várjuk el a hozzánk bevándorlóktól, hogy beilleszkedjenek nemzetünkbe és vegyék fel szokásainkat.

Európának ismét konszenzusra kell jutnia az erkölcs kultúrájáról.

Elismerjük a szabadpiaci gazdaság pozitívumait, de ellent kell állnunk az olyan ideológiáknak, amelyek minden másra is ki akarják terjeszteni a piaci logikát.

A tév-Európa varázsának megtöréséhez, utópikus, határok nélküli világot hirdető álvallásos keresztes hadjáratának megállításához új államférfiúi kvalitásokra és újfajta államférfiakra van szükség.

Az európai értelmiség sajnos a tév-Európa csalárd ideológiájának fő támogatói közé tartozik. Egyetemeinket kétségkívül joggal soroljuk az európai civilizáció büszkeségei közé. De egykoron azt tekintették hivatásuknak, hogy a múlt idők bölcsességét adják át az új nemzedékeknek, ma viszont többnyire a múlt együgyű megtagadását ismerik el kritikai gondolkodásnak.

Na, a bariközt meg az éjjelnappalbukarest szünetében ezeken is lehetne gondolkodni…

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.