Kodály: „Sírás nem segít. Nézzünk már tiszta szemmel a jövőbe.”

Kodály régi magyar tárgyú műveiben nem a ’múlt’, hanem a múltban benne lappangó s századokon át elfojtott ’jövő’ köszönt bennünket. És mindezek a képek-alakok húsból-vérből való, forró költői valóságok: szimbólumai egy nagy művészegyéniség belső világának, olyan zeneköltő életének, aki véresen átéli a ma is történő örök magyar történelmet, és hősen végig küzdi a ma is vívott harcokat, fogalmazta meg pontosan Tóth Aladár már a ’30-as években.


A 135 éve született Kodály Zoltán (középen) szerint: „Lehetséges, hogy egy személynek, egy dolognak hibáit jobban látja az, aki gyűlöli. De hogy előnyeit ismerjük, ahhoz szeretnünk kell.”

„Magyarország. Egy objektivitást ismerek: a szeretetet. Lehetséges, hogy egy személynek, egy dolognak hibáit jobban látja az, aki gyűlöli. De hogy előnyeit ismerjük, ahhoz szeretnünk kell.” (Kodály)

Kodály Zoltán azt tartotta: a múlt csak példa legyen. De mindig gondoskodott róla, hogy „történelmi képei” a saját korához is szóljanak. Az 1954-55-ből való Zrínyi szózatának például vissza-visszatérő sora s gondolata: Ne bántsd a magyart!

„Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallomás a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Kodály zeneszerzői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik, belső oka pedig Kodály rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jövőjében.” (Bartók)

Az 50 éve eltávozott Mestertől és Mesterről is kaptunk erős és erősítő mondatokat.

Papp János

------

Ami a miénk, azt tartsuk meg

Egyszerre történik meg a kultúra- és hitfelejtés, de egyszerre megjelenik az igény arra, hogy ami a miénk, azt tartsuk meg. Tolentinoban, a közép-olasz városkában nemrég avatták fel azt a templomot, amelyik a tavalyi földrengésben sérült meg, és a helyiek Orbán Viktor miniszterelnöktől és Magyarországtól kértek segítségét az újjáépítéshez. Úgy látták ugyanis, ő védi Európában a keresztény értékeket.


Templomszentelés Tolentinoban. Azokra figyeltünk oda, akikre kevesen figyelnek… (Fotó: MTI)

Azok, akiknek fontosak Európa gyökerei, azok azt is tudják, gyökerek nélkül nincs lombkorona, azok egymásra találhatnak és összefognak, állapította meg Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az avatáson. Napjainkban átalakul Európa kulturális, politikai arca és a mindennapi élet, és ilyenkor kell észrevenni, hogy vannak közös dolgok, amelyekhez érdemes ragaszkodni. Az olaszok ezt érzik fenyegetve, hiszen áradnak be az idegen népek.

Magyarországon a kereszténység egy olasz emberrel, Szent Gellérttel kezdődött. Az oszmán hódítás nándorfehérvári megállításánál pedig ott volt Kapisztrán Szent János. 1956-ban minden olasz templomban értünk imádkoztak és nekünk gyűjtötték a perselypénzt. Most mi jöttünk el Tolentinóba, állapította meg Balog Zoltán.

A segítség jelképes, Magyarország nem gazdag ország, de gazdaságilag eljutott arra a szintre, hogy tud segíteni: a Hungary Helps program révén, amely segítséget nyújt a keresztényeknek Szíriában, Irakban. Nem valami nagy projektet választottunk ki, azokra figyeltünk oda, akikre kevesen figyelnek. Mindenki megváltani akarja a világot – jelzem, az már megtörtént, szögezte le a miniszter. És közben nem vesszük észre a hozzánk közel állókat. Az evangelizálás az egyházak dolga, a kormány dolga azt az életformát védeni, ami erőssé tesz minket, amiben jól érezzük magunkat.