PIRLS-felmérés: minden eddiginél jobb eredményt értek el a magyar diákok

Minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok a szövegértési képességeket vizsgáló  PIRLS (Progress in International Reading) felmérésen tavaly.

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője elmondta: Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest és tavaly 554 pontot ért el.  Közlése szerint hazánknál 8 ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált.

Ismertette: a magyar diákok az élményszerző szövegeknél - mint mesék, irodalmi alkotások - jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél - például interjúk, tankönyvi szövegek. Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest. Öt százalékkal jobbak voltak a pontszámok 2011-hez képest a tanuló képességszinteket tekintve.

A fiúkat és lányokat összehasonlítva Magyarországon a lányok 13 ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a fiúk, ezzel hazánk a középmezőnyben található.

Balázsi Ildikó kitért arra is, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség alatta maradt a nemzetközi átlagnak, azaz a nemek közötti eltérés kisebb volt.

A felmérés kapcsán kiemelte az is, hogy a családi háttér és az otthon rendelkezésre álló erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. A kevés és sok, tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között 136 pont volt a különbség, ami a részt vevő országok körében 140 pontos volt.

Kitért arra is, hogy a magyar diákok átlagteljesítménye a fővárosi, városi, megyeszékhelyi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben. A kiosztott háttéranyag szerint a különbség arra utal, hogy a különböző településtípusokon tanuló diákok eltérő mértékben rendelkeznek az eredményeket befolyásoló szociokulturális jellemzőkkel.

Az is kiderült, hogy a negyedikes diákok tanítói az átlagosnál több időt töltöttek a pályán, mint a nemzetközi átlag, a magyarok esetében ez átlagosan 24 év volt.

A felmérés szerint a magyar tanítóknak mindössze három százaléka mondta azt, hogy nem elégedett pályájával.

A magyar negyedikeseket a nemzetközi átlagnál jobban lekötötte és aktivizálta az órai munka: a tanulók 67 százaléka érezte - a nemzetközi átlag 60 százalékával szemben -, hogy a tanárok nagymértékben odafigyelnek tanulási igényeikre, közlik elvárásaikat.

Valamelyest javult a helyzet az olvasás szeretetét illetően is: 2011-ben még a magyar tanulók 22 százaléka nem szeretett olvasni, míg tavaly ez az arány 20 százalék volt.

Palkovics László oktatási államtitkár az eredményeket értékelve többek között kiemelte, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer. Hangsúlyozta, hogy lényegesen több forrás került az oktatás területére az elmúlt években.

Látszódnak a pedagógus életpálya modell eredményei is, és az is kiderült, hogy negyedik osztályban az iskola már képes bizonyos hátrányokat kompenzálni.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2015-ös döntése a kötelező óvodába járásról egyértelműen pozitív eredményekkel járt.

Megjegyezte, hogy a tanítók motiváltsága megfelel a nemzetközi átlagnak, az elégedettségi mutató meg is haladja azt.

Az eredmények javulása azzal is magyarázható, hogy ez a fajta képesség kevéssé függ a tanterv tartalmától és sokkal inkább a pedagógusok módszertani ismeretétől, gyakorlatától és az iskolai környezet alakulásától - közölte Palkovics László.

Az ötven állam részvételével zajló tavalyi PIRSL-felmérésben 149 iskola 209 osztályából 4623 diák vett részt Magyarországról. A teszten elért eredmények alapján a tanulók képességpontokat kapnak, és ebből számítják ki az országok eredményeit.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese jelezte: a jelentés kedden felkerült a hivatal honlapjára.

MTI