A korai egyházban vízkereszt volt a karácsonyi ünnepkör középpontja

A korai egyházban vízkereszt ünnepe állt a karácsonyi ünnepkör középpontjában - mondta Gájer László érseki titkár az M1 aktuális csatornán szombaton, vízkereszt napján.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára felidézte, a karácsony Nagy Konstantin császár milánói rendelete után lett megjelölt dátum, azt megelőzően vízkeresztet ünnepelte a katolikus egyház.

Elmondta: vízkereszt elvont teológiai ünnep. Ez a nap a hit tartalmának megjelenéséről, feltárulásáról, s a hitbéli döntésről szól, "az én szívemben lesz-e hit vagy nem".

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.

Gájer László kifejtette: az epifánia azt jelenti, az Úr megjelenése, "feltárul előttünk Isten jelenléte". Az evangéliumi szöveg - Máté evangéliuma - szerint az ünnep bázisát a napkeleti bölcsek látogatásának története adja. A napkeleti bölcsek jelképezik az embereket, akik egy gyermekben felismerik Istent.

MTI