Évfordulók egész sora - Mátyás, Thúry és Wass Albert lelkülete

December elején jelentette be a nemzetpolitikai államtitkárság, 2018 Mátyás király-emlékév lesz. Az uralkodó születésének, valamint királlyá választásának évfordulója alkalmából országszerte rendeznek kulturális programokat. Ezek közül kiemelkedik az a koronázási mise, amelyet márciusban mutatnak be Székesfehérváron. Idén azonban nemcsak Mátyásra emlékezhetünk: Wass Alberthez szintén kapcsolódnak évfordulók, Nagykanizsán pedig 2018 Thúry-emlékév lesz.

Kora meghatározó, erőskezű uralkodójaként emlékezünk Mátyásra, a népmesék álruhába bújt, igazságos királyára, akinek alakja ma is aktuális. Lehota M. János esztéta szerint Mátyás személye alapjaiban határozza meg nemzeti tudatunkat, az önmagunkhoz és magyarságunkhoz való viszonyunkat.


Mátyás király. Olyan nosztalgiával gondolunk rá, mint gyerekkorunk utolsó, gondtalan nyarára…

– Ő volt az utolsó olyan független magyar király, akit még teljes egészében a magunkénak érezhetünk, hiszen az uralkodását a török hódítás, majd a Habsburg birodalom, végül pedig a Szovjetunió béklyója követte – mutat rá. – Mátyás alakja így felmagasztosul, s hétköznapi párhuzammal élve olyan nosztalgiával gondolunk rá, mint gyerekkorunk utolsó, gondtalan nyarára, amelyből erőt merítünk a nehezebb időkben.

Az esztéta hozzáteszi, Hunyadi Mátyás élete olyan, mint a népmesékből ismert legkisebb fiú története: 14 évesen rabságba vetik, a bátyját, Lászlót pedig kivégzik. Mátyás a családi tragédia után mégis talpra áll. A középnemesség benne látja a nagyurak megfékezésének lehetőségét, s ahogy a legenda tartja, a befagyott Duna jegén királlyá választják 1458. január 24-én.

– A legkisebb fiú saját erejéből felemelkedik, híres ősei nyomdokába lép, és nagy uralkodóvá válik. Mátyás így jelképezi ötszáz éven át a reményt a magyaroknak, akiknek ugyan kijutott a csapásokból, de soha nem adták fel. Nézzük csak meg: számos kiváló feltalálóval, sportolóval büszkélkedhetünk, ami azt bizonyítja, hogy „mátyási” tehetséggel és kreativitással egy ilyen kis ország is meghatározó szerepet vívhat ki Európában és a nagyvilágban.


Wass Albert lelkületét egyre többen érzik a magukénak

2018-ban, a kerek évfordulók okán, nem csak Mátyásra emlékezhetünk. Wass Albert erdélyi író, költő 110 éve született és 20 évvel ezelőtt halt meg. Szellemi örökségét a kanizsai Thúry Vitézlő Oskolában is ápolják: a közösség könyvtárában több kötete megtalálható, ezek között igazi kuriózumok is akadnak. Ilyen például Az Antikrisztus és a pásztorok 1958-as, Argentínában kiadott példánya, amelyet annak idején vitéz Csap Lajostól kapott meg az oskola.

– Van egy 1943-as Wass Albert-füzetünk is, ami azért számít különlegesnek, mert az írót három évvel később elítélték egy koncepciós perben, utána pedig hosszú időre tiltólistára került – mondja Vörös András, a közösség vezetője. –  Wass Albertről nem olyan régóta kezdtek el újra nyíltan beszélni. Ennek fényében egyedülálló, ahogy a magyarok viszonyulnak hozzá: Kossuth Lajos után neki van a legtöbb szobra – szám szerint hetvenkettő – az országban, ráadásul közadakozásból. Azt hiszem, ez is azt jelenti, hogy egyre többen érezzük magunkénak Wass Albert lelkületét.


Thúry vitézségével megtestesíti kora férfiideálját

2018 egyébként Nagykanizsán Thúry-emlékév is lesz, ezt tavaly ősszel jelentette be Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő: Thúryt ugyanis 450 éve nevezték ki kanizsai várkapitánnyá.

– Ha egy minőségibb élet felé törekszünk, akkor kutyakötelességünk tanulni a példaadó emberektől – hangsúlyozza Vörös András. – Mind Wass Albert, mind Thúry György olyan erényeket sorakoztat fel, amelyeket nekünk is érdemes volna megszívlelnünk, rengeteget tettek a magyar megmaradásért és a magyar közösségért. Wass Alberttel könnyebb dolgunk van, hiszen időben közelebb áll hozzánk, és az írásai révén jobban megismerhetjük őt. Thúry Györgyről kevesebbet tudunk, de a helyi kötődések miatt sem feledkezhetünk el róla. Vitézségével kiemelkedett, ami az ő idejében alapja volt annak a férfiúi büszkeségnek, ami ma már lassan kiveszőben van…

Nemes Dóra