Nem volt kegyelem az állatkínzónak – a legsúlyosabb büntetést szabta ki a bíróság

Kevés ember gondolta volna, hogy állatkínzás miatt a lehető legszigorúbb büntetést egy sün kínhalála miatt fogja kiszabni a büntetőbíróság. Tegnap, első fokon az adható maximumot, három év szabadságvesztést rótt ki a bíróság arra az állatkínzóra, aki tavaly júliusban, a fővárosban felgyújtott egy sünit. Az állat nem élte túl, belehalt sérüléseibe, az állatorvos szerint is nagyon sok szenvedést élt át előtte.

Tavaly júliusban számolt be a szörnyű hírről az Állatmentő Sereg – „Süni nem az elszenvedett égési sérülésekbe lelte borzalmas halálát, nem a belélegzett füst miatt…,nem. Ez az élőlény feltehetőleg akkora félelemnek volt kitéve, hogy az ebből fakadó stresszt már nem viselte el törékeny lelke és teste. Emberek megfogták, majd tüskéin "tüzet raktak", érezte saját testének égett szagát, majd ott hagyták, mint egy rongyot…”

Most a Noé Állatotthon számolt be a még keserédesnek sem nevezhető hírnek, de talán az első ennyire szigorú ítélet mérföldkő lehet majd más bíróknak, hogy igenis kötelességük a bűnnel egyenértékű büntetést kiosztani akkor is, ha az áldozatok „csak” állatok: „Most kaptuk a híreket, egyenesen a bírósági tárgyalóteremből. Ma volt a "süni égetés" ügy első tárgyalása és ítélet is született. 2016. júliusában Budapest XIII. kerületben élve felgyújtottak egy sünt. Az összeégett tüskéjű, de még élő sünt állatszerető emberek találták meg és vitték orvoshoz. Sajnos minden igyekezet ellenére az állat életét nem sikerült megmenteni. Ma az Állatmentő Sereg feljelentése alapján megszületett az elsőfokú ítélet! De még milyen ítélet! A ma Magyarországon hatályos törvények szerinti kiszabható legsúlyosabb! A bíró különös szenvedést okozó állatkínzás bűntette miatt 3 ÉV LETÖLTENDŐ!!! SZABADSÁGVESZTÉSRE ítélte az elkövetőt!” – olvashattuk az Állatotthon oldalán – írta meg tegnap a kutyabarat.hu. 

Az MTI szerint a vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, bűnösségét elismerte, de a cselekményére nem tudott magyarázatot adni. Megbánása a bíróság szerint így kizárólag formális jellegű volt, amelyet enyhítő körülményként nem tudott megfelelően értékelni.A bíróság megállapította, hogy a vádlott az állatkínzás minősített esetét, bűntettét követte el, mert az állatnak különös szenvedést okozott, és az állat el is pusztult.

A büntetés kiszabásánál – amellett, hogy az állatok védelme állami, társadalmi és emberi kötelezettség – a bíróság azt is figyelembe vette, hogy az állatkínzás bűncselekménye attól igazán veszélyes a társadalomra, hogyaki képes egy állatot így bántalmazni, elpusztítani, az könnyebben, illetve sokkal nagyobb eséllyel követ el hasonló erőszakos cselekményeket embertársaival szemben is.A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.

Dr. Papp Attila