Péter Árpád: Kétségbeesés vagy pusztulás? (De miééért?!)

2018. jan. 13.

A különbség szex és szerelem között az, hogy a szex oldja, míg a szerelem okozza a feszültséget… Nyissuk Woody Allen egyik örökbecsűjével ezt az évet, hátha így a szellem és a humor velünk marad, végig 2018-ban.BÚÉK!

Az évkezdet egyik közkedvelt és állandó média témája a fogadalmakhoz kapcsolódik, lám, a Kanizsa is készített ilyen összeállítást. Hogy mennyien hisznek ezekben, bízva a megfogalmazott, esetleg kimondott szó erejében, nem tudni, de elnézve a túlsúlyos, dohányos és (látens) alkoholista emberek számát, nem túl nagy merészség megkockáztatni, az újévi, magunknak tett ígéretek csak alacsony hatékonysággal működnek, legalábbis tartósan, hosszú távon biztosan.

Helyesebb tán a nagy, évkezdő, január első napjához köthető fogadkozás helyett megfontolni Gombos Zsoltnak, az UFC szakmai igazgatójának álláspontját, aki azt mondta, a változtatásra, ha épp’ arra van szükség az ember életében, mindenkor a „most” a legmegfelelőbb időpont, s nem egyedül és kizárólagosan Újév napja.A fogadalom szót pedig bátran cseréljük elhatározásra, döntésre, akár január 12-én vagy július 20-án.

A fogadalmakban valószínűleg az a legrosszabb – s tán sokszor ezért sem működnek–, hogy gyakran az ember a környezetének igényeit, elvárásait igyekszik saját gondolatként magára kényszeríteni. Hisz’ a dohányos, persze, egészen addig, míg nem érzékel riasztó tüneteket, dehogy akarná eldobni a cigit, a rendszeres ivó is inkább a családja miatt mondana le az alkoholról, mintsem azért, mert nem esik jól a kisfröccs, s a fogyókúrát is az a társadalmilag kialakult kép motiválja, hogy csak vékonyan és fitten érsz valamit, amihez persze nem a fogyókúrán át vezet az út, hanem az életmódváltáson és a sporton – de a csoda(mód)szerek hirdetői azt sosem mondják, az egész akkor ér valamit, ha ki tudsz lépni a komfortzónádból s legyőzöd önmagad.

Ezért van az, hogy amikor két hét alatt nem lesz kockahasa az embernek, pedig már a szemével kopog a hűtőszekrény ajtaján(…), akkor úgy dönt, ennek így semmi értelme. Először csak kicsit és undorral nassol, miközben utálja magát, aztán megtámadja az első hamburgerezőt, rántott húst és sörös korsót, s mire véget ér a január, a dupláját szedi vissza a hirtelen leadott 1-2 kilónak, ami leginkább, mint tudjuk, nagyrészt vízveszteség volt, nem is igazi fogyás. Ismerős?!

Így kudarccal indul az év, elszáll az önbizalom, kopik az akarat, visszaáll minden a „rendes kerékvágásba”, amitől pedig az ember pont szabadulni akart, és érezheti a galaktikus bűntudatot, továbbá azt, mennyire el van cseszve ez az esztendő is. 

Mai „társszerzőnk”, Woody Allen ide illő gondolata: „Sokkal inkább, mint valaha, az emberiség válaszút előtt áll. Az egyik ösvény a kétségbeeséshez és a végső reménytelenséghez vezet. A másik a teljes pusztuláshoz. Imádkozzunk, hogy bölcsen a helyes utat válasszuk.”

Na, azért reméljük, ennyire nem rossz a helyzet, s van valami optimistább opció is 2018-ra. Idén például, akár nassolás közben, nézhetünk téli olimpiát és labdarúgó világbajnokságot, s az előzetes hírek szerint néhány remek film is a mozikba kerül. Persze, ne feledjük, lesz egy választás is Magyarországon, s nem mindegy, merre és kikkel halad tovább az ország–de jelen állás szerint azért az oroszországi foci-vb több izgalmat ígér…, még akkor is, ha ezúttal is magyarok nélkül rendezik.