Ismét nőttek a bérek

Sok százezer munkavállaló számlájára érkezik a tavalyinál magasabb fizetés ezekben a napokban. Az újabb minimálbér- és bérminimum-emelés, amely január 1-jétől érvényes, 8, illetve 12 százalékos növekedést jelent.

Cseresnyés Péter: Minden előrejelzés szerint idén is folytatódik a reálbér-emelkedés (Fotó: NGM)

De nemcsak a minimálbér és a „szakmunkás minimálbér” emelkedik, hanem a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének részeként magasabb bért kapnak a katonák és a rendőrök, s több pénzt kapnak kézhez a többek között a felsőoktatásban dolgozók és az állami vállalatok munkavállalói, így a postások és a vasutasok is.

A családi adókedvezmények is növelik a kézhez kapott fizetés nagyságát, a kedvezmény bevezetése óta már 1900 milliárd forint maradt a gyermeket nevelő családoknál, és most újra bővültek ezek a kedvezmények, hiszen a kétgyermekesek már 35 ezer forintot tudnak leírni. A magyar gazdaság többletforrásait ezekre a béremelésekre lehet fordítani, és nem a bevándorlókra, ahogyan azt sokan szeretnék Brüsszelben.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár felidézte: a 2016 novemberi, hat évre szóló bérmegállapodás értelmében a kormány 2017-től a minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 25 százalékkal emelte, 2018-tól pedig újabb 8 százalékkal nőtt a minimálbér. Ez azt jelenti – folytatta –,  hogy a 2010-es 73.500 forinttal szemben 2018-ra 138 ezer forintra nőtt a minimálbér, ami 88 százalékos emelkedés, idézte a politikust a távirati iroda.
Hozzátette: a garantált bérminimum ennél is nagyobb mértékben, 2010-hez képest 102 százalékkal növekedett, a szakmunkások 2018 januárjától legalább 180.500 forintot vihetnek haza. Kitért arra is, hogy 2013 óta, vagyis 59 hónapja emelkedik folyamatosan a reálbér, összességében 35 százalékkal, 2017 első 11 hónapjában pedig 10,2 százalékkal.
Cseresnyés Péter kiemelte: minden előrejelzés szerint idén is folytatódik a reálbér-emelkedés. A 6 éves bérmegállapodás jelentősen csökkentette a munkabérre rakódó adókat is, 27-ről 22 százalékra mérséklődött a járulékfizetési kötelezettség, majd ez 2017-ben újabb 2,5 százalékponttal tovább mérséklődött, 19,5 százalékra.
Arra a kérdésre, milyen lépéseket tesznek az ellen, hogy egyes vállalkozások megpróbálnak trükközni a bérekkel, és visszasorolják a munkavállalókat, hogy ne kelljen nekik többet fizetniük, Cseresnyés Péter azt mondta: már tavaly érkeztek ilyen hírek, de az ellenőrzések nagy számban ilyen jellegű visszaéléseket nem tártak fel. Hozzátette: a munkaügyi ellenőrök és a NAV munkatársai idén is folytatják az ellenőrzéseket.