Megint sorsfordítás? – A gonosz is tanul…

„Ahogyan a történelem nem zárul le soha, éppúgy a gonosz sem pusztítható el végleg – kigyomlálhatjuk ugyan, de gyökerestül sosem irthatjuk ki. Csak azt várja, hogy pillanatnyi figyelmetlenségünket kihasználva újra életre keljen. Könnyen kihajt önelégültségünk termékeny talaján.”

Ezzel a Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnoktól vett idézettel kezdte beszédét Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Sorsfordítás – A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 című szabadtéri vándorkiállítás megnyitóján a Thúry György Múzeum udvarán.


Erőszak és propaganda. A tablók azt mutatják be, hogyan próbálták a parasztságot, a társadalom gerincét megtörni (Fotó: Bakonyi Erzsébet)

Mint mondta, a paraszti társadalom felszámolása szovjet mintára működött Magyarországon is, de mivel a történelmi emlékezet rövid, hajlamosak vagyunk csak a mában gondolkodni, élvezni a szabadságot, és megfeledkezni arról, hogy akár csak néhány évtizede is milyen pusztítást kellett elszenvednie a magyar társadalom korábbi gerincének – azoknak, akik verejtékes munkájuk árán élelemmel látták el az országot.

– Ami a második világháború után a magyar parasztsággal történt, sokak számára még ma is zsigeri valóság – szögezte le a politikus. – Azok, akiknek felmenői között gazdálkodók, parasztemberek voltak, ma is fájó sebként őrzik a kommunista dúlást, az erőszakos kolhozosítást, azt, hogy kisemmizték, megnyomorították, tönkretették a családjukat. És tudjuk jól, hogy a diktatúra pribékjei sok esetben itt nem álltak meg. Voltak, akiket kényszermunkára hurcoltak a Hortobágyra, hogy végleg elvágjanak minden gyökeret hagyományaikban, a szülőföldhöz való ragaszkodásukban, erős hitükben.


Cseresnyés Péter: Szüleink és dédszüleink nem védekezhettek, nekünk viszont megvan erre a lehetőségünk

Mindez pedig megbocsáthatatlan bűn, történelmi gaztett, hangsúlyozta Cseresnyés Péter, hozzátéve, tudnunk kell arról, ami velünk, családunkkal, nemzetünkkel történt, már csak azért is, hogy felismerjük, ha valaki hasonlóra készül, és védekezzünk ellene.

– A gonosz tényleg csak azt várja, hogy pillanatnyi figyelmetlenségünket kihasználva újra életre keljen – utalt a Garri Kaszparovtól vett idézetre a képviselő. – 1945 után az volt a lábát külső segítséggel megvetett diktatúra célja, hogy átalakítsa, megváltoztassa a magyar társadalmat. Eltörölje a hagyományokat, és olyan útra kényszerítse a magyarokat, amely idegen tőlük. Ha figyeljük a híreket, ne féljünk kimondani, ma ugyanezt látjuk. Ugyanaz a logika, ugyanaz a cél: átalakítani, gyengíteni, utána pedig uralkodni rajta. Ma persze demokratikusnak próbálják álcázni a diktatúrát, 1945 után ezzel nem foglalkoztak. De csak ennyi a különbség. Akkor, a szovjet tankok élesített csöve volt az idézőjeles érv, ám a mai szavak ugyanilyen veszélyesek.

A politikus hangsúlyozta, szüleink és dédszüleink nem védekezhettek, nekünk viszont megvan erre a lehetőségünk. De mi is csak egyszer hibázhatunk, több esélyünk nem lesz. Ezért is fontos, hogy értsünk a történelmünkből s tanuljunk is belőle. És ne féljünk kiállni magunkért, családunkért, nemzetünkért, ne féljünk kiállni a jövőnkért.

– Mert a gonosz is tanul, és többé nem akar hibázni. Ha elvétjük, ha engedünk neki, nem lesz visszaút. Uralkodni fog minden utánunk jövő nemzedéken. Hiszen sorsfordításra készül. Akárcsak a kommunista rezsim annak idején – figyelmeztetett Cseresnyés Péter. 

Péter Árpád

 

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke arról beszélt, hogy a tablók közel 15 év folyamatát mutatják be, azt, hogy 1945-től kezdve először lopakodva, majd egyre nyíltabban miként próbálták meg a parasztságot megtörni. Nagyon különböző eszközök voltak, ismert a kemény, brutális fizikai erőszak, de a kiállítás inkább a propagandát mutatja be: „hogyan próbálták meg az emberek gondolkodásmódját befolyásolni, hazudni, egy olyan világot bemutatni, amelynek közel sem volt köze a valósághoz". A tárlat arra emlékeztet, hogy egy erőszakos diktatúrára törő hatalom hogyan hazudta el a valóságot, hogyan kényszerített hallgatásra családokat. (MTI)

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.29.