Tovább nő a nyugdíjbiztosítások szerepe

Tavaly a nyugdíjbiztosításokkal rendelkező ügyfelek 80 százaléka, mintegy 150 ezer ügyfél vette igénybe a nyugdíjbiztosításhoz kötődő adókedvezményt, az idén akár 200 ezerre is nőhet ez a szám - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Portfolio biztosítási piacról rendezett szakmai konferenciáján.   

A Mabisz elnöke elmondta: a magyar piacon is egyre jobban nő a külföldi biztosítók fióktelepeinek szerepe, tavaly már mintegy 45 milliárd forint lehetett ezen fióktelepek összesített díjbevétele, így egyre jobban befolyásolják a magyarországi piaci folyamatokat. A fióktelepek nélkül 5,6 százalékkal nőtt 2016-ban a biztosítási piac mérete, velük együtt számítva 6,1 százalékkal emelkedett - fűzte hozzá.  

Pandurics Anett rámutatott: a hazai biztosítási piac teljesítménye már újra elérte a válság előtti szintet, de az elmúlt években a GDP átlagos növekedésétől elmaradt a díjbevételek emelkedése. A Mabisz elnöke szerint ezért fontos, hogy a jegybank az elmúlt hetekben publikálta, milyen jövőképet vár 10 éves időtávlatban a hazai biztosítóktól.  

Az elnök ismertette: napjainkban 24 biztosítócég tevékenykedik Magyarországon, 16 társaság fióktelepként működik az országban, közülük kettő korábban hazai biztosító volt. Magyarországon emellett 17 biztosító egyesület működik, eközben több száz külföldi biztosító határon átnyúló szolgáltatást végez a magyar piacon. A külföldi biztosítók fióktelepeinek már 45 milliárd forintot elérő díjbevétele a teljes hazai hasonló adat 5 százalékát adja - jelezte.   

Pandurics Anett megjegyezte: a jegybank jövőképében a legnagyobb vitát az MNB által elvárt tisztességes eredményre vonatkozó elképzelések váltották ki.   

A Mabisz elnöke szerint komoly kihívást jelent a szabályozási környezet átalakulása, ez napjainkban egy rendkívül szabályozott és ellenőrzött piac, ahol egyre inkább az uniós szabályok határozzák meg a következő évek fejlődési tendenciáit. Az Európai Unió (EU) jogalkotási folyamata viszont nagymértékben lelassult, az új szabályok elhúzódó bevezetése most egyértelműen versenyhátrányt okoz, miután a magyar jogalkotó "eminens diákként" már hatályossá tette az EU más területén még nem élő előírásokat - mutatott rá Pandurics Anett. 

A Mabisz elnöke szerint a nemzetközi pénzügyi sztenderdekre, az IFRS-re való áttérés is jelentős erőfeszítéseket követel meg a biztosítóktól, ráadásul ez a folyamat kevésbé hoz majd bármilyen előnyt számukra. 

 Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta: a jegybank adatai szerint a biztosítók tavaly 948 milliárd forint díjbevételt értek el, ez 6,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. 

Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: tíz éves távlatban a jegybank 10-15 százalékos szintre várja a szektor sajáttőke arányos nyereségét.  

Hozzátette: az MNB szerint a biztosítási piac egyelőre nem ebbe az irányba halad, hiszen a biztosítók tőkearányos nyeresége a 2016-os 19,5 százalékról 24,3 százalékra nőtt az elmúlt év végére. Az MNB elképzeléseivel szemben a piaci koncentráció erősödött, a jegybank a múlt év végére 56,4 százalékos részesedést várt az öt legerősebb társaság piaci részesedésétől, ám ehelyett a legjelentősebb öt cég 60,1 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, ehhez társul, hogy a piaci nyereség is nagymértékben koncentrálódik a biztosítási piacon.  

Kandrács Csaba szerint azonban kedvezőbb lenne, ha a piacon több társaság közül választhatnának az ügyfelek.  

Az ügyvezető igazgató kiemelte: a jegybank szeretné elérni, hogy a gazdaságilag aktív lakosság 80 százaléka rendelkezzen valamilyen rendszeres díjas életbiztosítási és nyugdíjbiztosítási termékekkel.  

Az MNB szerint a nyugdíjbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékoknak a GDP arányában 10 százalékos arányt kellene elérniük 2026 végére. A tartalékok 2017 végére 3246 milliárd forintra nőttek, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent.  

A jegybank ügyvezető igazgatója jelezte: a statisztikák alapján az életbiztosítások költségszintje mérséklődött. A befektetésekhez kapcsolt (unit-linked) biztosítások teljes költség mutatója (TKM) a 2015-ös 4,29 százalékról tavaly októberre 3,58 százalékra csökkent, a folyamat nem állt meg, február közepén az átlagos érték 3,55 százalékon állt - mondta Kandrács Csaba.

MTI