Zala csodás tölgyfái: a göcseji „Attila fája” legenda

facebook megosztás

A Csónakázó-tó történetének kutatása közben akadt a kezembe egy dokumentum, még a tavalyi évben: a levél a „Zala megye Lenti Járás Bázakerettye Községi Közös Tanács” elnöke, Szita József által kelt 45 esztendővel ezelőtt, 1973. június 5. napján. A papíros címzettje a Zalaegerszegi Állami Erdőrendezőség Erdőfelügyelősége (nagykanizsai címmel), a tárgya pedig a közjóléti erdők távlati tervezése.

A levél így kezdődött: „Az 1973. május 24-én kelt megkeresésükre válaszolva közlöm, hogy közigazgatási területünkön közjóléti erdők létesítésére igény nem merült fel.”Az unalmasnak ígérkező levélben egyszerre izgalmas fordulat következett, mikor a következő idézethez értem benne:

„Közigazgatási területünkhöz tartozó Lasztonya – Kámaháza településen található, védelmet igénylő facsoport Attila fája néven ismert a hagyomány szerint. A facsoport létezése, a Magyar Rádió rendezésében megtartott, megyék közötti Ki mit tud? vetélkedőnek is egyik kérdéseként szerepelt, történelmi kategóriában. A szájhagyomány szerint, a facsoport területe rövid ideig, a Rákóczi szabadságharc ideje alatt, Rákóczi táborhelyéül is szolgált."

Megpróbáltam utánakeresni, mi is ez az Attila fája?

_

A Göcseji Múzeum gyűjteményei között van néhány fotó: dr. Szentmihályi Imre készítette őket, és a kámaházi „Attila tölgyfái”-t örökítette meg az utókornak. Kámaháza pusztán, a volt kastély közelében, a kovácsműhely mellett van egy hatalmas tölgy, illetve ettől kissé távolabb, a völgyben áll még két monumentális tölgyfa. Dr. Szentmihályi először 1944-ben fotózta le őket, míg legközelebb 1959 nyarán nyomta le a fotómasina elsütő billentyűjét. Hiába a két fénykép közötti, 15 esztendős különbség, a gyönyörű, zalai tölgyfák ugyanolyan büszkén állják az idő vasfogát.

Nos, ezekről a tölgyekről tartják azt, hogy Attila, a hun király fái, és innen ered a Palóc herceg mondája is. És, hogy miről is mesél ez a legenda?Megtaláltam a „Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978.)” című kötet 51. oldalán:

„1877-ben Kőváry Béla közzétett egy állítólag Pördefölde környékén feljegyzett mondát Attila királyról. E szerint a hun király ezen a vidéken táborozott a Palóc herceg vendégeként, elaludt, az ellenség megtámadta, a feléje dobott kopja azonban fennakadt egy hatalmas tölgyfában. Hálából, élete megmentéséért Attila hosszú élettel áldotta meg a fát, amely még ma is látható” (Zala megyei népmonda Attila királyról. In. Bátorfi: Adatok Zala megye történetéhez. III. Nagykanizsa, 1877. 277–80. old.)

Erre a zalai, göcseji mondára többen is hivatkoznak munkáikban, szépirodalmi, képzőművészeti feldolgozásai is vannak. Tudományosan a fotókat készítő dr. Szentmihályi Imre vizsgálta, és azt hiteles, eredeti népmondának ismerte el. Abban a göcseji nép honfoglalás előtti–körüli eredetmondáját vélte felfedezni. (Szentmihályi Imre: A göcseji nép eredethagyománya. Bp. 1958.)

Papp Attila

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.