Cseresnyés: kutatásról, közlekedésről, klímavédelemről

A Jobbik Magyar Tudományos Akadémia függetlenségéről beszélt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) élesen bírálta a kormányt a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvénymódosítás miatt, amelyet az MTA integritása és függetlensége ellen elkövetett merényletként értékelt. Úgy vélte: ma Magyarországon két független intézmény maradt, a bíróságok és a MTA, ezzel a törvénymódosítással azonban az akadémia pénzügyi autonómiáját megszüntetik.
A független intézmény költségvetése átkerül az államhoz, így államosítják az MTA-t, ami a 20. századi diktatúrákra jellemző, azok tudomány- és kutatásellenes politikáját idézi - fogalmazott. Azt is a bírálta, hogy a törvénymódosítási javaslatot úgy küldték el az MTA jogi osztályához, hogy csak 54 percük volt a véleményezésre.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára alaptalannak tartotta a képviselő által megfogalmazott félelmeket, amelyek az egységes innovációs stratégia megteremtését előkészítő intézkedéseket a tudomány függetlenségének lebontására tett kísérletként értékelik. Mint mondta: kétségtelen, hogy a magyar tudományos élet szereplői megéltek olyan helyzetet, amikor a hatalom célja valóban a függetlenség lebontása volt. Ilyennek tartotta az 1950-es éveket és a 2002. és 2010. közötti szocialista-liberális kormányzás időszakát, amikor Kóka János gazdasági miniszter az alapkutatások felszámolását, és a piaci profitot nem termelő kutatások megszüntetését tűzte ki célul.
Hangsúlyozta: az innovációs tárca nem kíván beleszólni abba, hogy a tudósok mit kutatnak és mit nem, a tervezett intézkedés azt szolgálja, hogy a magyar kutatás hatékonyabb legyen.

A napirend elfogadása után az interpellációk keretében  többek között a klímaváltozásról is szó volt az Országgyűlés ülésén.

Schmuck Erzsébet (LMP) ténynek nevezte, hogy a klímaváltozás valóság és veszélyes, a folyamat megfékezéséért szerinte mégsem tesz semmit a kormány. Kijelentette: a rendszerváltás után a nehézipar összeomlása miatt csökkent a kibocsátásunk, 2015-ben azonban fordulat történt, azóta évente legalább 5,6 százalékkal növekszik a szén-dioxid-kibocsátásunk. Milyen intézkedéseket terveznek a megújuló energiaforrások hasznosítására? - kérdezte.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: 2021 után csökken a létesítmények számára elérhető kvóták száma és nő a kvótaár, ami mérsékli a kibocsátást, és növeli hazánk bevételét, amit az elektromobilitás és a megújuló energiák használatának támogatására lehet fordítani.
Beszámolt arról is, hogy Magyarország támogatja leginkább a lakossági kiserőművek számának növekedését. Hozzátette: 2020-ig a megújuló energiák felhasználásának bővülése várható az operatív programok forrásainak köszönhetően.

Útfelújításokról, az önvezető járművek iparáról is beszéltek a képviselők a kérdések során tegnap a parlamentben.

Szabó Sándor (MSZP) arról érdeklődött, hogy Csongrád megyében hány kilométernyi utat újítanak fel ebben az évben.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy költségvetési forrásból Csongrád megyében két fő- és 13 mellékúti szakaszt újítanak fel 47,2 kilométer hosszúságban. Emellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében nyolc mellékúti szakaszt újítanak fel 23 kilométernyi hosszúságban - tette hozzá.

Burány Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, hogy miért nem készült el a Kőbánya-Kispest vasútállomás felújítása a 2013-ban odaítélt pénzből. Hangsúlyozta, hogy az építkezést még el sem kezdték, pedig annak jövőre már be is kellene fejeződnie.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a fejlesztést jövő novemberig kellett volna bejezni. Elkészültek az előtervek és költségkalkulációk, amelyek alapján a kibővített műszaki tartalom megvalósításához viszont nem elegendőek a források - tette hozzá. A MÁV Zrt. tervezői közbeszerzést írt ki a kibővített műszaki tartalomra - mondta az államtitkár.

A gazdasági sikereket hangsúlyozó Bencsik János (Fidesz) arról érdeklődött, hogy Magyarország hogyan tud bekapcsolódni az önvezető járművek fejlesztésébe.    

Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy mintegy 45 milliárd forint hazai forrásból önvezető járművek vizsgálatára is alkalmas tesztpálya épül Zalaegerszegen. Hozzátette, hogy valós közúti környezetben egy hazai tesztfolyosót is kialakítanak.

MTI