Cseresnyés: a jövő évi büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz

Az ország válságállóságáról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben.

Szél Bernadett (LMP) egyetértett azzal a kormányzati állásponttal, hogy küszöbön áll a gazdasági válság, de szerinte Magyarország ugyanolyan sérülékeny most, mint a 2008-as válságkor, a szocialisták kormányzása idején volt. Pótcselekvésnek nevezte, hogy a kormány a költségvetési tartalék 50 százalékos emelésével készül a válságra.

Szerinte a 2019-es költségvetés megszorító, jövőre reálértéken kevesebb pénz jut az oktatásra, holott ettől függ az ország versenyképessége. A kormány szemére vetette, hogy az elmúlt nyolc évben nem tudta a magyar gazdaságot a saját lábára állítani. A válság legelőször az autóipart éri el, Magyarország pedig ettől az iparágtól függ a legjobban - mutatott rá.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, honnét kellett 2010-ben ezt az országot kivezetni. Úgy vélte, a magyar gazdaság felkészült arra, hogy továbbfejlődjön, növelje teljesítményét a foglalkoztatás területén és a gazdasági mutatókban.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy jöhet egy nemzetgazdaságilag nehezebb időszak - közölte. A felkészülés szerinte a tartalékképzéssel és a gazdaság szereplőinek megerősítésével folyik.

Kitért arra, hogy a jövő évi büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz, minden terület több pénzből gazdálkodhat.

Az interpellációk során a képviselők közlekedési témákról is kérdezték az államtitkárokat.

Keresztes László Lóránt (LMP) a balatoni régió közlekedésfejlesztéséről kérdezett. Elmondása szerint a balatoni régió nyáron agglomerációként működik, de a közlekedési feltételek nem adottak annak ellenére, hogy voltak fejlesztések, de a menetidő nem csökkent jelentősen, s a komfort sem nőtt. Szerinte súlyos probléma, hogy az északi parti vasútfejlesztés is késik és a műszaki tartalom is csökken majd.

A képviselő azt kérdezte, mikor lesz rendes, megfelelő minőségű vasúti közlekedés az északi parton és mikor lesznek az elsőrendű utak felújítva.  

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, csak a déli parti vasútvonal 200 kilométer hosszan újult meg, Keszthelyig 1 óra 20 perccel csökkent a menetidő és 2020-ig 365 milliárd forintot biztosítanak a balatoni régió fejlesztésére.

Hozzátette: a kerékpárút-hálózat fejlesztésére 9 milliárd forintot fordít a kormány, és összekötik a balatoni kerékpárutat Veszprémmel, Budapesttel, Szentgotthárddal is.   

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője a Budapestre érkezett metrószerelvényekkel kapcsolatban kérdezte Cseresnyés Pétert. Mint mondta, Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nemcsak Paks 2-ről, hanem az orosz metrókocsik felújításáról is megállapodott, de az új orosz szerelvények így is elavultak és egy "tisztességes" versenyben nem állták volna meg a helyüket. A kormány tisztességtelen trükköt alkalmazott: felújításnak álcázták az üzletet, és az olcsóbb, jobb ajánlatokat kizárták - folytatta. Erre bizonyíték szerinte, hogy Moszkvában lefotóztak egy olyan metrókocsit, amelynek pályaszáma alapján Budapesten kellene futnia felújítva. A képviselő azt kérte, a kormány mondja meg, hogy új vagy felújított szerelvények érkeztek-e Budapestre.

Cseresnyés Péter államtitkár úgy válaszolt, a képviselő rossz helyen tette fel a kérdését, mert a kormány kezességet vállalt a projektben, egyebekben nem volt köze a metróbeszerzéshez, az ügy nem tartozik a minisztérium hatáskörébe. Hozzátette: a szaktárca csak a típusengedély és üzembe helyezési engedély kiadásában járt el, és ezek az eljárások rendben befejeződtek.

Az azonnali kérdések során a kutatás-fejlesztésről is hangzott el kérdés.

Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal a kérdéssel fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy miért értékeli újra Palkovics László innovációs miniszter a már elbírált kutatás-fejlesztési pályázatokat. Azt kérdezte, miért rúgta fel a miniszter a saját kormánya által kialakított pályázati rendszert, és megfelel-e ez a jogállamiságnak. Arra is kíváncsi volt, hogy a minisztériumnak van-e apparátusa a feladat ellátására.    

Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára megerősítette, hogy a minisztériumnak megvan a megfelelő szakembergárdája ahhoz, hogy ellássa a feladatot. A cél, hogy a támogatások odaítélését és a pénz felhasználását az eddigieknél hatékonyabban végezzék el és forrást kapjon minden projekt, amely a társadalom előre jutását, a gazdaságot szolgálja.    

Mellár Tamás ezután azt kérdezte, miért nem elégedett a minisztérium a forrásokat odaítélő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működésével, és felvetette, nem lesznek átláthatóak a döntéshozatali mechanizmusok.    

Cseresnyés Péter jelezte, nem lesz "szakadás" a folyamatokban és megismételte, hogy a támogatások hatékonyabb felhasználása a cél.

A mohács Duna-híd sorsa is elhangzott az azonnali kérdések megvitatásakor.

Hargitai János (KDNP) azon sajtóhír miatt kérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőjét, amely szerint leállították a mohácsi Duna-híd építését. Megjegyezte, egyelőre csak előkészítés zajlott, és a híd megépítése nemcsak a régió, de az egész ország érdeke. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök egy mohácsi fórumon azt mondta, szorgalmazza a híd megépítését.

Cseresnyés Péter parlamenti államtitkár azt válaszolta, hogy a híd részét képezi a 2022-is megépülő beruházásoknak. Közölte, valóban visszavonták a híd építése kapcsán kiírt közbeszerzési eljárást, mert a projektet beemelték a Szeged és Pécs közötti épülő út projektjébe, így magasabb műszaki tartalommal épül meg a műtárgy. Az ütemezés szerint a kiviteli tervek 2021-re készülnek el.

Hargitai János azt mondta, számolni kell azzal is, hogy az előkészületek még éveket vesznek igénybe.

Cseresnyés Péter jelezte, az elmúlt nyolc évben következetes politikát folytatott a kormány, amely célként tűzte ki a vidék felzárkóztatását.

Az Országgyűlés hétfői ülésnapja egy kérdéssel és hat képviselő napirend utáni felszólalásával ért véget az esti órákban.     

A napirendi pontok tárgyalását követően elsőként Fülöp Erik (Jobbik) kért szót, arról kérdezve a kormány, hogy mikor várható a Hajdúnánás és Tiszavasvári közötti útszakasz felújítása.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára válaszában kijelentette, a kormány nagy erőfeszítéseket tesz az ország úthálózatának fejlesztésére, ugyanakkor nagyon sok olyan több számjegyű útszakasz van, amelyhez az 50-es évek óta nem nyúltak.

Ungár Péter (LMP) Szombathely problémáival foglalkozó felszólalás-sorozatát folytatta, Becsó Zsolt (Fidesz) pedig Kelet-Nógrád gazdasági felzárkózási esélyeiről szólt.

Utóbbira válaszolva Cseresnyés Péter kijelentette, a térségben lakók az elmúlt években megtapasztalhatták, mennyi segítséget kaphatnak a jelenlegi kormánytól, amely a jövőben is kiemelten foglalkozik az ott élők támogatásával.

Fónagy János (Fidesz) a millenniumi földalatti és a budapesti villamosközlekedés megteremtőjére, Verőczei Balázs Mórra emlékezett abból az alkalomból, hogy július 4-én átadták a Kozma utca zsidó temetőben a Fővárosi Közgyűlés közel 27 millió forint támogatásával felújított síremlékét.

Kiemelte, a Kohn Mózes néven született Balázs Mórnak jelentős szerepe volt Budapest európai nagyvárossá válásában, villamoshálózatának megtervezésében, kialakításában, munkásságát Ferencz József nemességgel jutalmazta.

Fónagy János szólt arról is, Verőczei Balázs Mór munkájának méltatása és a síremlék felújítása része a kormány és a Mazsihisz együttműködési készségének, amivel - a kormánypárti politikus tájékoztatása alapján - a síremlék átadatásakor egyetértett Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, köszönetet mondva a kormánynak, a fővárosnak és a főpolgármesternek.

Cseresnyés Péter válaszában hangsúlyozta, Balázs Mór mozgásba hozta Budapestet, amelyet szinte pillanatok alatt a kontinens mintavárosává tett.

MTI