Ki nyír és kaszál? – A felháborodás-cunami után
Kisebb sokkot okozott tavasszal a városban, hogy a magánházas övezetekben elmaradt a fűnyírás, kaszálás – aztán, a felháborodást látva, mégis nekilátott a szolgáltató, s helyreállt a megszokott rend. Ahogy az már Kanizsán megszokott, néhányan politikai balhét kreáltak a történetből, pedig semmi más nem történt, mint alkalmazni kezdtek egy 2009-es rendeletet. A hiba csak annyi, elfelejtettek szólni arról, hogy a szokásjogot felváltja a jogszabály-alkalmazás.
Belterületen öt, külterületen tíz méterig a fűnyírás a háziak dolga (Fotó: Illusztráció)
Ezt tette szóvá még a májusi közgyűlésen Gábris Jácint képviselő, utalva a városban tapasztalható (akkori) felháborodásra. Mint mondta, a félreértést az okozta, hogy sokan azt hitték, ez egy új rendelkezés a zöldterület-gazdálkodásról.
– Vannak olyan városrészek, ahol mi ezt minden gond nélkül gyakoroljuk napi szinten– szögezte le Gábris Jácint.– Kisebb-nagyobb ellenállások tapasztalhatók bizonyos házaknál, de többnyire a családi házas körzetekben ez már megszokott tevékenység. Nem másról szól a szabály, mint az ingatlan előtti zöldterület gondozásáról, télen pedig a síkosság-mentesítéséről. Voltak olyan területek, amelyeket eddig kaszáltak, idén tavasszal viszont ez elmaradt, és ezt az ingatlantulajdonosok nem tudták mire vélni. Ugyanis ők valami miatt nem tudtak a 2009-es rendeletről, és azt hitték, ez most egy teljesen új rendelkezés, amelyről senki sem tájékoztatta őket. Tudom, aztán született egy olyan döntés, hogy idén még lenyírják a füvet, eltüntetik a gazt, de jövőre már nem végzi ezt el a szolgáltató.
A képviselő azt javasolta, az önkormányzat fordítson figyelmet arra, hogy tájékoztassa kötelezettségükről a város polgárait, s a rendeletet tegye minél szélesebb körben ismertté.
– A társasházak részéről is jött észrevétel, hogy most akkor a közösségeknek kell fűnyírót beszerezni, vagy kaphatnak kölcsön, mert mégiscsak közterületről van szó – világított rá egy újabb problémára a képviselő. –Tehát ez nagyobb gond ám, mint amilyennek tűnik, mert nem egy-két ember hőbörgéséről szól. Tudom, hogy hihetetlen emberállományra, technikai kritériumokra, illetve pénzösszegre lenne ahhoz szükség, hogy a város teljesen átvállalja ezt a feladatkört, de valami köztes megoldást kellene találni, akár egy beszélgetéssel a társasházak kezelői és így rajtuk keresztül a lakók irányába, illetve az eddig nem nyírt területek tulajdonosai felé. Valamit találjunk ki, mert eléggé rossz volt megtapasztalni azt a felháborodás-cunamit, ami minket ért joggal, vagy jogtalanul.
Az interpellációra Dénes Sándor polgármester írásban válaszolt, ami a júniusi közgyűlés anyagai között olvasható. Tudatta, a jelenlegi parkfenntartási szerződés területi határai megegyeznek a korábbiakkal: északról a palini családi házas övezet város felöli vége, nyugatról a Kemping út, délről Miklósfa kezdete, keletről a Bakónaki patak-Péterfai árok vonala. A 2009-es rendelet az ezeken kívüli területekre vonatkozik.
Úgy fogalmazott, a jövő évi kaszálások, fűnyírások előtt szükségesnek tartja a rendelet felülvizsgálatát és pontosítását, hiszen „a tulajdonosi kötelezettségek minden ingatlantípusra való kiterjesztése a társasházi területeken a kaszálék elhelyezés, elszállítás problémáját is felveti”.
A 2009-es rendelet egyébként egyértelműen fogalmaz: „Az ingatlantulajdonos, bérlő, használó köteles az ingatlan határvonalától az útszegélyig, belterületen legfeljebb öt méterig, külterületen legfeljebb tíz méterig terjedően a közterületrészek gondozását elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni olyan minőségben, mint amilyen az adott ingatlanhoz legközelebb eső, parkfenntartásba vont terület fenntartási minősége”.
Ergo, parafrázissal: a füvet lenyírni nem kell félnetek jó lesz. És most már az is egyértelmű, ebben a mondatban hová kellenek a vesszők…
Péter Árpád