Villámcsapás elleni védekezés

Az elmúlt években jól érzékelhető fordulatot vett az időjárás és ezzel összefüggésben a villámcsapások gyakorisága is drasztikusan megemelkedett. Főként a nyári időszakban a napokig tartó meleg időjárást gyakran szakítják meg nagy mennyiségű esővel járó zivatarok, melyek számos esetben villámlással együtt csapnak le. A következőkben a villám sajátosságaira, a villámvédelem alapvetőbb szabályaira kívánjuk felhívni a figyelmet.

Mi is a villám: A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. ami keletkezhet felhő-föld és felhő-felhő között is. Áramerőssége általában húsz-harmincezer amper, ami kivételes esetben meghaladhatja akár a háromszázezer ampert is. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. Villámcsapás ellen nincs tökéletes védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Az épületek védelme: Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, úgy hogy magához vonzza a villámokat. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül. A villámhárító fontos veszélymegelőző szerepe miatt szabvány határozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhárítót kell felszerelni. Sokan ebből arra a következtetésre jutnak, hogy villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthető. Sajnos, ez csak részben igaz. Egy jól méretezett és karbantartott, rendszeresen felülvizsgált villámhárító rendszer ugyanakkor jelentős károktól óvhatja meg az ingatlant.

A villámcsapás másodlagos hatása általában az elektromos hálózatban indukálódó túlfeszültség. De hogyan védekezhetünk ez ellen? Az egyik mód régóta közismert: zivataros időben ajánlatos az antennavezetéket kihúzni például a televíziókészülékből. Amikor a hálózat és a berendezés kapcsolatának megszakítása nem megoldható, vagy nem célszerű, akkor túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása ajánlott. A túlfeszültség-védelmi eszközök működési alapelve a túlfeszültség idejére a másodperc néhány milliomod részére rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe.

Emberek a szabadban: Szabadban végzett tevékenységünket az aktuális időjárás jelentés ismeretében tervezzük meg úgy, hogy villámlás esetén vissza tudjunk vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül is maradjunk távol a fémes részektől.

Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. Ilyenkor ha az egyik csoporttagot villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.

Épületen belül maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket. Ne hasaljon a földre! Nagyobb testfelületen könnyebben éri villámcsapás. Az ablaknál húzza el a függönyöket. Ha a viharban véletlenül kitörne az üveg, a függöny megvéd a szétrepülő szilánkoktól.

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság