Nagyboldogasszony ünnepe a magyarsághoz való tartozásunkat is erősíti

Szűz Mária mennybevételének ünnepe, Nagyboldogasszony napja van ma. Ez a katolikus egyház számára a legfontosabb Mária-ünnep, ezért a templomokban ma vasárnapi miserendet tartanak. A Szűzanya mennybevételét XII. Piusz pápa hirdette ki hittételként 1950-ben, de Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Szentséges Szűz elszenderüléséről.

Palinban és Miklósfán is található Nagyboldogasszony-templom. Oltárkép, illetve freskó örökíti meg a jelenetet, amelyben Jézus feltámasztja és a mennybe, maga mellé emeli édesanyja, Mária holttestét.

Fából készült dombormű a palini templomban

– Egészen más az a test, amit Mária hordozott itt, az e világi életben, és más, amit a mennybe felemelve hordoz. Az a test ugyanaz, mint Jézus feltámadt teste. Nem ebből kell kiindulni, nem természettudományos megközelítésre van szükség, hanem lelki megközelítésre – hangsúlyozza Nyeste Pál piarista atya.

A Boldogságos Szűz halála és mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, de a magyarok számára is fontos, hiszen István király a halálos ágyán a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot – éppen Nagyboldogasszony napján.

A miklósfai templom freskója

– Ez a nap a közösséghez tartozásunkat, a magyarsághoz való tartozásunkat is erősíti. Így van ennek az ünnepnek bennem – és talán mindnyájunkban – lehetősége egy személyes megtapasztalásra, másrészt az egyház közösségén belül a magyarságunk erősödésére. Vagyis mi bízva hagyatkozhatunk Szent István nyomán Máriára, bízhatunk az ő anyai pártfogásában – teszi hozzá Nyeste atya.

Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot

Hazánkban így Nagyboldogasszony napja már azelőtt fontos ünnep volt, hogy az egyház dogmaként hirdette volna ki Mária mennybevételét. Innen ered az, hogy Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, a Magyarok Nagyasszonyának; Magyarországot pedig Mária Országának is nevezik.