Nem fizette a tartásdíjat, bíróság előtt kell felelnie érte

Bűncselekményt követ el az, aki a bíróság által megállapított vagy jóváhagyott tartási kötelezettségének nem tesz eleget. Persze nem csak az ügyészek, de a társadalmi közvélekedés sem nézi jó szemmel a tartás elmulasztását, hiszen, ha valakinek gyermeke születik, akkor annak eltartásáról gondoskodnia is kell, mert ez így helyes. Másként gondolta ezt egy 40 éves férfi, akinek nemsokára a Zalaegerszegi Járásbíróság előtt kell majd felelnie ezért. A megyeszékhely járási ügyészsége büntető végzés meghozatalára irányuló büntetőeljárást kezdeményezett a nem fizető apa ellen: a részletekről, valamint az úgynevezett büntető végzés lényegéről dr. Pirger Csabát, Zala megye főügyészségének sajtószóvivőjét kérdeztük.

A most megvádolt, 40 éves férfi és a sértett korábban házastársak voltak, házastársi kapcsolatukból egy közös gyermek született. Házasságukat a Zalaegerszegi Járásbíróság bontotta fel, majd a férfi a járásbíróság jegyzőkönyvébe foglalt, s jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségben arra vállalt kötelezettséget, hogy 2005. április 17. napján született gyermeke tartására 2014. június 01. napjától kezdődően, havonta előre, minden hónap 10. napjáig esedékesen megfizet havi 75.000 Ft gyermektartásdíjat a volt felesége részére.

A vádlott két havi díjat még kifizetett, majd a tartásdíj-fizetési kötelezettségének már nem tett eleget, ezért a sértett 2014. augusztus 27. napján végrehajtási eljárást indított a terhelttel szemben. A férfinek módja és lehetősége lett volna a fizetésre, hiszen az egyezség megkötése óta eltelt időben állandó munkahelye, és rendszeres jövedelme is volt, mégsem fizetett: 2012. március 01. napja és 2015. március 31. napja között az édesanyja foglalkoztatta, majd 2015. április 01. napján egy kft. alkalmazásában állt.

Ezen munkaviszonyaiból a terheltnek 2013. augusztusa óta havonta bruttó 240.000 Ft keresete származott. A jövedelméből lehetősége és kötelessége lett volna arra, hogy a tartásdíj-fizetési kötelezettségének legalább részben eleget tegyen, ennek ellenére a vádlott elmulasztotta a tartásdíj teljesítését sértett részére. 2014 októberétől a munkáltatói foganatba vették a terhelt munkabérét érintő letiltásokat, közöttük a tartásdíj-fizetési kötelezettségét 52.668 Ft összegben, melyeket a munkáltatók a férfi munkabéréből levontak ugyan, azonban ismeretlen okból azok kiutalásáról több alkalommal is késedelmesen, illetőleg hiányosan gondoskodtak. Legutóbb 2017. január 26. napján került sor a munkáltató által 54.264 Ft összegű tartásdíj átutalására a sértettnek, majd ezen időpontot követően teljesítés nem történt, melyről a férfinek tudomása volt, ennek ellenére szándékosan nem törekedett arra, hogy a sértett felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségének eleget tegyen.

Végül, már a büntetőeljárás tartama alatt – 2017. november 12. napján – a gyanúsítottá vált apa, munkáltatója közvetítésével 325.584 Ft-ot utalt át tartásdíjként a sértettnek. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a férfi több esetben, neki felróhatóan mulasztotta el tartásdíj-fizetési kötelezettségét: összesen 449 ezer 416 forint, büntetőjogilag is értékelhető tartásdíj-hátraléka keletkezett a volt felesége felé. Mindezek miatt a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség tartás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járásbíróságon, mégpedig büntető végzés meghozatalára irányuló eljárásban.

A büntető végzés meghozatalára irányuló eljárás lényege az, hogy az eljáró bíróság – az ügyészség indítványára, vagy hivatalból – három évi (beismerés esetén, kivételesen öt évi) szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntető végzést hoz, ha egyébként az ügy megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van, és a büntetés célja tárgyalás megtartása nélkül is elérhető. A bíróság a büntető végzésében, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltást, illetve más joghátrányt is alkalmazhat. Lényeges még, hogy a büntető végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni, és majd a tárgyaláson hozott határozat ellen lesz lehetőség fellebbezést bejelenteni.

Papp Attila