Biblia és szerelem

A festő palettáján egyetlen szín van, a szereteté, vallotta a mélyen vallásos Marc Chagall. A fehérorosz-francia művészt már életében a 20. század egyik meghatározó alakjaként emlegették kortársai. A méltán világhírű életmű egy nagyon is jellegzetes részét állították ki tavasszal a lendvai vár galériájában; a tárlat még október végéig fogadja a látogatókat.


Az Izrael arca című litográfia 1960-ból (Fotó: Jancsi László)

Sokszínűen és reprezentatív módon mutatja be Marc Chagall művészetét a Teremtés és Biblia című kiállítás. Noha a grafikák, litográfiák elsöprő többsége vallási ihletésű, a lendvai vár galériájában ugyanúgy helyet kaptak azok az alkotások, amelyeken Chagall legkedvesebb témái köszönnek vissza, mint például a szerelem, a cirkusz világa, Párizs, valamint a fehéroroszországi szülőfalu, Vityebszk. Pisnjak Atilla művészettörténész szerint, aki elidőzik a személyes hangvételű képek előtt, nemcsak Chagall munkásságára, hanem az egész életére rálátást nyer, amelynek egyik mozgatórugója a hit volt.


Pisnjak Atilla művészettörténész

– Számára a Szentírás valóban szent írás volt, nagyon mélyen gyökerezett a hite – magyarázza a lendvai galéria munkatársa. – Ortodox zsidóként ráadásul egy nagyon érdekes, de talán mégis megszívlelendő Isten-képben hitt: úgy vélte, akkor vagyunk a legközelebb a Teremtőhöz, amikor örülünk, boldogok vagyunk. Rendkívüli hozzáállás olyasvalakitől, aki átélt két világháborút, később pedig elvesztette egyetlen igaz szerelmét.A vele készült interjúkból kiderül, nehéz sorsa ellenére is haláláig megőrizte derűjét, életszeretetét.

A kiállítótérben olvasható egy idézet a nagy kortárstól, Picassótól, aki egy alkalommal azon lamentált, vajon honnan meríti Chagall az ihletet bibliai eredetű műveihez. Csak arra tudott gondolni, talán egy angyal költözött a koponyája belsejébe.Hogy valóban így volt-e, nem lehet tudni, de az biztos, hogy Chagall több szentföldi tanulmányúton is részt vett, amelyeken életre szóló élményeket szerzett – saját bevallása szerint ezek által értette meg igazán a Bibliát.

– 1923-ban családjával elhagyta Moszkvát, és letelepedett Párizsban. Itt ismerkedett meg egy Ambroise Vollard nevű műkereskedővel, aki több munkával is megbízta őt. Chagall az együttműködésük révén egészen jól keresett, és utazgatni kezdett Európa-szerte. Amikor Vollard a ’30-as évek elején felkérte a Biblia illusztrálására, Chagall csak azzal a feltétellel vállalta a feladatot, ha előtte személyesen tanulmányozhatja a Szentírásban említett helyszíneket. A mecénás végül is finanszírozta ezeket az utakat, ám megrendelését soha nem vehette át: 1939-ben meghalt, jóval azelőtt, hogy Chagall befejezte volna a 150 oldalnyi illusztrációt.

Azok a monokróm litográfiák, amely csupán néhány, első ránézésre egyszerűnek tűnő vonásból állnak össze, a Biblia legmélyebb szintű értelmezéséről árulkodnak.

– Noha a sorozatban találhatók fekete-fehér darabok is, Chagallt alapvetően a színek szeretete jellemezte – hangsúlyozza Pisnjak Atilla. – Amikor egy ösztöndíjnak köszönhetően először élt huzamosabb ideig, négy évig Párizsban, az akkor még mindössze 23 éves művészt rengeteg benyomás érte, megismerte korának legfrissebb stílusirányzatait. Bár mély benyomást tett rá a fauvisták és az expresszionisták sokszínűsége, Chagallt nem lehet beskatulyázni. A ’30-as évektől egyre markánsabb lett látásvilága, s ugyan továbbra is sokat merített az őt körülvevő világból, ám nála a motívumok sokkal meghatározóbbak voltak, mint az, hogy milyen stílusban dolgozik. Ha mégis fel akarnánk címkézni, azt mondhatnánk rá, vallási expresszionista volt, mivel a biblikus elemek állandóan visszatérnek a munkáiban.

Csakúgy, mint élete szerelmének, Bellának az alakja. Chagall 1915-ben vette feleségül, és a nő 1944-ben bekövetkezett haláláig együtt éltek. Chagall a tragédia után még kétszer megházasodott, de Bellát soha nem felejtette el: a múzsája maradt, és számtalan, szerelmeseket ábrázoló festményén megörökítette őt. Ezeknek a műveknek külön helyiséget szenteltek a lendvai galériában a kiállítás szervezői.

Nemes Dóra

_ _ _


A kiállítás október végéig látogatható

A Teremtés és Biblia című kiállítást október 31-ig lehet megnézni a szlovén kisvárosban. A galériában, amelyet a vendégkönyv tanúsága szerint is rendszeresen látogatnak nagykanizsaiak, 2009 óta rendeznek világklasszis alkotók előtt tisztelgő tárlatokat. Az előző években többek közt Rembrandt, Miró és Dalí képeit láthatták az érdeklődők, jövőre pedig, a tervek szerint a Hundertwasser-Hasegawa alkotópárossal, illetve Christóval folytatódik a sorozat.