Ihlető természet

facebook megosztás

A női és a férfi lélek rejtelmeibe enged betekintést a HSMK-ban szeptember 5-ig látható, Ihlető természet című tárlat. Az Ősze András Galériában Zsolnai Tímea és Wegroszta Zoltán munkáit állították ki. Noha a két művész által felhasznált alapanyagok, illetve az alkalmazott technikák is nagyon eltérők, az alkotásokat mégis összeköti valami: az ember, a természet és az élet szeretete.


Wegroszta Zoltán Menyasszony kikérése (Fotó: Gergely Szilárd)

A közös tárlat a Veszprémben élő művészetterapeuta, Zsolnai Tímea ötlete volt. Eredeti elképzelése egy olyan vándorkiállításról szólt, amelybe 16, a művészetek különböző területén kiemelkedő és maradandó munkát végző alkotót vont volna be. Ennek megvalósítása szervezési nehézségekbe ütközött, arról azonban nem mondott le, hogy dél-zalai rokonával, Wegroszta Zoltánnal közösen mutatkozzon be Nagykanizsán.

– Nagyon érdekes anyagot állítottunk össze, amiből többek közt az is kiderül, hogyan fejezi ki magát egy nő, és hogyan egy férfi – mutat rá Zsolnai Tímea. – Zoltán fafaragó, én pedig sokféle alapanyagból dolgozom. Az alkotói út is más, amit bejártunk, mégis közös bennünk az, hogy a munkáink középpontjában az ember, a lélek, az élet és a természet szeretete áll.

Wegroszta Zoltán népi iparművészként feladatának érzi a hagyományok megőrzését és továbbadását: egyik sorozata azoknak a régi mesterségeknek állít emléket, amelyek az évek során kikoptak felgyorsult, modern világunkból. Nem titkolt szándéka, hogy a gyerekek kedves fafigurái révén szerezzenek tudomást arról, ki is volt a bognár, a csizmadia vagy a kubikos. De nemcsak ezeknek a figurális alkotásoknak a főszereplője az ember.


Wegroszta Zoltán

– Készülőben van egy kifejezetten lírai mondanivalójú, és technikájában is nagyon szép, már-már csipke-finomságú kollekció, amely egy nő életének a legfontosabb állomásait mutatja be – meséli. – A mostani kiállításon látható is ebből néhány darab: a húsvéti locsolás, a kézfogó, a születés, a kontyolás és az aranykor.

Ahhoz, hogy teljes legyen a történet, néhány jelenet még hiányzik. Ha ezeket befejezi, elképzelhetőnek tartja, hogy a számára sokkal ismerősebb férfisors főbb mozzanatait is megörökítse. Ötletekből egyébként nincs hiány, Zoltán mostanában népi életképeket és kocsmaudvari történéseket is megfarag, előbbiekhez fiatalkori emlékeiből merít inspirációt.

– Ezek olyan jellegzetes életképek, amelyek minden korombeli kiskanizsai számára ismerősek lehetnek. Hogy csak egyet említsek, a piacos sorozatom szereplői a kosaras asszonyok, akik onnan kapták jelzőjüket, hogy valaha a fejükön vitték a portékájukkal teli vékákat a piacra.Míg régen ez mindennapos volt, ma már nem látni ilyesmit.

A nyugalmazott erdésztechnikus és okleveles faipari mérnök számára nemcsak a lakóhelye, hanem a természet is állandó ihletforrást jelent. Csakúgy, mint Zsolnai Tímeának, akinek a képein a fák és a virágok az életet hirdetik.


Zsolnai Tímea

– Eredetileg keramikusnak készültem, de a tanulmányaimat egy betegség miatt félbe kellett szakítanom. Csak hosszú idő múlva tértem vissza a művészetek világába, de akkor már egy teljesen új célt megfogalmazva: olyasmivel akartam foglalkozni, amivel másokon is segíthetek. Így lettem hat éve művészetterapeuta.

Az alkotó első gyapjúképeit egy győri költő, Gősi Vali verseihez készítette öt évvel ezelőtt. A költemények nyomán spirituális, meditatív gondolatok köszönnek vissza ezekről a művekről.

– Gősi Vali verseiben egyszerre van jelen a túlvilág és a realitás. Ez a festményeimen – a képi ábrázoláson túl – az anyagválasztásban is tetten érhető: a puha, meleg és lágy gyapjú az élő szeretetre utal, és olyan földöntúli motívumokat formáztam meg vele, mint a csillagok vagy egy angyal. Erre ráhelyeztem egy üveglapot, amire az életet jelképező szimbólumokat, például egy életfát festettem. Így válik a képeimen az üveglap egy két világ közti fallá, amelyen csak átlátni lehet, áthatolni nem.

A kiállítótérben könnyen megtalálhatók ezek a témájú képek, hiszen mind egységes színvilágúak: a kék és a lila dominál rajtuk. A kompozíciók meleg színű darabjait viszont kifejezetten a földi világ, a minket körülvevő természet ihlette. Tímea azonban nemcsak festményekkel készült a nagykanizsai bemutatkozásra.

– Négy éve rátaláltam a paverpol technikára, amellyel a textilszobraimat készítem. Ezek is egy jól körülhatárolható témát állítanak a középpontba: az anyai szeretetet, a családot, és magát a nőt. Érdekesség, hogy van köztük, ami – a gyapjúképekhez hasonlóan – Gősi Vali költeménye nyomán született, és akad olyan is, amelyik Valit ihlette meg annyira, hogy írt hozzá egy verset.

Az Ihlető természet kiállítóinak van még egy közös tulajdonsága: Wegroszta Zoltánhoz hasonlóan Zsolnai Tímeának is szenvedélye a faragás, csak ő afrikai tökökből varázsol hangulatlámpákat. Ezeket Kanizsán egyelőre nem lehet megcsodálni, de az interneten számos kép fellelhető a sorozatról.

Nemes Dóra

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.