ITM miniszterhelyettes: A kormány elkötelezett, hogy hatékony struktúrát hozzon létre a kutatás területén

A Közgazdaságtudományi Intézetről, az Ipoly hídról és a  kereskedelemről szóló törvény módosításáról is beszéltek a kedden a parlamentben felszólaló képviselők.   

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője azt kérdezte, milyen alapon döntött úgy az illetékes tárca vezetője, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetét be kell zárni.   

Felidézte, két éve maga is részt vett abban az átvilágításban, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság végzett, és amely megállapította, hogy az intézet  kiválóan működik.    

Szerinte ha politikai akcióról van szó, akkor a kormány rosszabb, mint a kommunista kormányok voltak a '70-es és '80-as években, amelyek bár nem szerették az intézetet, nem vetemedtek arra, hogy bezárják. Reméli, hogy a kormány módosít álláspontján, mert a kutatóélet ellehetetlenítése hosszú távon komoly veszélyt jelent az országnak - mondta.     

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: folynak a tárgyalások a minisztérium és az akadémia között, az átalakítás folyamatában részeket kritizálni pedig könnyű, de nem előrevivő dolog. Megjegyezte: Mellár Tamás valószínűleg azért beszélt a kommunista korszakról, mert jobban ismeri, milyen eljárások voltak akkor szokásosak, mint a kormányoldal.    

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány mindig azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarország versenyképessége érdekében a párhuzamosságokat kiiktató, és a hiányterületekre koncentráló, az erőforrások harmonikus elosztásán alapuló, hatékony struktúrát hoz létre a kutatás területén. Miközben 2010 előtt az párt, amellyel a Párbeszéd most szövetségben van, megpróbálta kivéreztetni a tudományos intézethálózatot, addig most a kormány tárgyal - jegyezte meg.

Az Ipolydamásd és Helemba közötti Ipoly hídról szóló magyar-szlovák megállapodásról is szóltak a képviselők. A híd felépítését az ellenzéki képviselők támogatták, annak ellenére, hogy többen kifogásoltak a kivitelezés részleteit.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rámutatott: a javaslat a magyar-szlovák kormány által 2012-ben aláírt, a közös államhatáron, Ipolydamásd és Helemba közötti Ipoly-híd megépítéséről és a kapcsolódó létesítményekről szóló megállapodás kiegészítésének kihirdetéséről rendelkezik. A megállapodást törvényi szinten kell kihirdetni - közölte.    

Kifejtette: az érintett települések kezdeményezték a híd tervdokumentációjának módosítását. A változás lényege, hogy a beruházási költségek a műszaki tartalom ésszerűsítésével jelentősen csökkenthetők legyenek. Megállapodás született arról is, hogy a hídon a teherforgalom 12 tonna helyett 3,5 tonnáig legyen engedélyezett korlátozás nélküli személyforgalom mellett.    

A híd megépülésével lehetőség nyílik élénk gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok, együttműködések kialakulására, a beruházás a felvidéki magyar lakta területek jobb elérhetőségének biztosításával nemzetpolitikai célokat is szolgál.

Ezt követően a kereskedelemről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitájával folytatta ülését a parlament.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a javaslat hatályon kívül helyezné a napi fogyasztási cikkeket értékesítő nagykereskedelmi vállalatok veszteséges működésére vonatkozó kereskedelmi tilalmat.    

Hangsúlyozta, hogy a szabályozás visszaszorította az adóelkerülést, de az uniós jogi aggályok miatt szükség van a módosítására.    

Az eredeti jogszabályt ismertetve kiemelte, hogy azok a kereskedelmi társaságok, amelyek nettó árbevételének több mint fele kiskereskedelmi cikkek árusításából származik, és két egymást követő üzleti évben is eléri a kétmilliárd forintot, de mérleg szerinti eredménye mindkét esztendőben nulla vagy negatív, a második évet követően nem árusíthatnak tovább kiskereskedelmi cikket.     

A törvény kimondta, hogy a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár több éven keresztül is veszteségesek legyenek, mert ezzel ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, akik nem tudnak beszállni az árversenybe. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, mert így a kisebb szereplők tönkremennek, a nagyok pedig elfoglalják a piacot - emelte ki.    

Hangsúlyozta, hogy a tilalom a gazdasági társaság megalakulásától számított az első négy évre nem vonatkozott.    

A szabályozás sikeres volt, mert több, 2014-ig negatív eredményt produkáló cég is pozitív mérleget mutatott fel a következő évtől - emelte ki.    

Az Európai Bizottság azonban úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban egyes uniós kötelezettségekkel - mondta az államtitkár. A magyar kormány kiállt a törvény mellett, de úgy döntött, hogy egy új, az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki. Ha rövid időn belül nyilvánvalóvá válik, hogy nem érik el a kívánt célt, akkor újra megvizsgálhatják a szigorítás lehetőségét - hívta fel a figyelmet.

MTI