Botrányos elismerés?!

Botrányoktól volt hangos a Svéd Akadémia elmúlt egy éve, ezért elhalasztották az irodalmi Nobel-díj átadását az idén. A skandalum nyomán létrejött az Új Akadémia, és megalapította az alternatív irodalmi Nobel-díjat. Ennek nyertesét lapzártánk után, október 12-én jelentették be. A szervezet előzőleg svéd könyvtárosokat kért fel arra, hogy ajánljanak írókat az elismerésre – ennek apropóján mi is a városi bibliotéka munkatársait kérdeztük az utóbbi hónapok történéseiről és a jelöltekről.


Zömében nők tüntettek a Svéd Akadémia épülete előtt idén áprilisban. De hol marad az irodalom…?! (Fotó: EPA/Fredrik Persson)

Állóvízről eddig sem lehetett beszélni az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia kapcsán. A mindenkori bizottságot az elmúlt száz évben sok kritika érte, de a belső szakmai viták sem voltak ritkák, ennek ellenére többé-kevésbé zavartalanul folytatta munkáját. Egészen tavaly novemberig, amikor –az addigra világméreteket öltő #metoo mozgalom nyomán – egy újságcikkben 18 nő vádolta meg az egyik akadémiai tag férjét nemi erőszakkal vagy szexuális zaklatással. A bűncselekmények az elmúlt húsz évben történtek, némelyikek az intézmény tulajdonában álló ingatlanokban.

A cikkben megnevezett férfit, Jean-Claude Arnault-t a napokban két év börtönre ítélték kétrendbeli nemi erőszak miatt; a 18 eset közül mindössze egyet tárgyaltak. A 71 éves férfi tagadta az ellene felhozott vádakat, és fellebbezést nyújtott be az ítélet kihirdetése után.

A leleplező cikk óta sorra tudódtak ki a kulturális menedzser egyéb ügyletei. Azt is állítják róla, felesége, Katarina Frostenson révén hozzáfért az akadémia belső információihoz, például több ízben előre kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díjasok nevét. A kétes hírnévből egyébként Frostensonnak is kijutott, miután kiderült, hogy társtulajdonos abban a férjével közös vállalkozásban, amely korábban többször is pénzügyi támogatást kapott a Svéd Akadémiától.

A skandalum alapjaiban rengette meg a testületet, amely időközben határozatképtelenné vált: ketten lemondtak a tagságukról, többen pedig bojkottálták a munkáját. A további következmények egyelőre beláthatatlanok. A Nobel-alapítvány igazgatója, Lars Heikensten még azt is kilátásba helyezte, ha az akadémia nem rendezi a sorait, megfoszthatják a rangos elismerés odaítélésének jogától. Annyi biztos: a (még nagyobb) presztízsvesztés elkerülése érdekében idén nem adják át az irodalmi Nobel-díjat.


A fiatal kanizsai könyvtárosok Bíró Szabolcsot, Benyák Zoltánt vagy Ernest Cline-t jelölték volna (Fotó: Gergely Szilárd)

A 2018-ban megalakult Új Akadémia alternatív irodalmi Nobel-díját viszont igen. Az írókból, újságírókból, színészekből és kulturális szakemberekből álló szervezet, amely az átadó ünnepséget követően feloszlatja magát, az eredetivel egyenrangúnak, egyúttal a visszaélések elleni tiltakozás szimbólumának szánta az elismerést. Az Új Akadémia Svédország könyvtárosait kérte fel arra, ajánljanak írókat a díjra. Benke Dániel, a kanizsai bibliotéka munkatársa szerint a gesztus a szakma elismerését jelenti. Azt, hogy a könyvtárosok valóban szakmailag megalapozott és független véleményt tudnak nyilvánítani arról, kik azok, akik az Új Akadémia kritériumainak megfelelnek, illetve munkásságuk nagyobb figyelmet érdemel.

A beérkező jelöltek listáját – a nyilvánosság bevonásával – végül négy főre szűkítették. A francia Maryse Condé és a vietnámi származású Kim Thúy művei magyarul egyelőre még nem olvashatók, az angol Neil Gaiman és a japán Murakami Haruki neve ezzel szemben itthon is jól ismert. Előbbi Twitterén jelezte: megtisztelő számára a többiekkel együtt osztozni a várakozás élményében.

– Amikor film készült a Csillagpor című regényéből, a könyv nálunk is kifejezetten keresett volt – idézi fel W. Kovács Ágnes. – Nekem is tetszett, érződik rajta azoknak az íróknak, Tolkiennek, C. S. Lewisnak és Douglas Adamsnek a hatása, akiket én is sokra tartok. A legjobban azonban – rajzolni szerető emberként – a The Sandman című képregény-sorozatát szerettem.

A szakember hozzátette: reméli, hogy ezután a Neil Gaiman által képviselt, és méltatlanul mellőzött műfajokra, a sci-fire és a fantasyre több figyelem jut. A jelek szerint ugyanakkor nem kér a felhajtásból Murakami Haruki, aki egy hónapja lépett vissza a jelöléstől, arra hivatkozva, hogy az írásra szeretne összpontosítani.

– Ebben azért az is közrejátszhatott, hogy talán nem akart egyértelműen állást foglalni a Svéd Akadémiával szemben – latolgatja Musztács Krisztián. – Az elmúlt években annyiszor emlegették már az irodalmi Nobel-díj várományosaként, hogy előbb-utóbb minden bizonnyal meg is kapja azt. Ráadásul most úgy fest, jövőre kettő díjat is átadnak, így talán még nagyobb az esélye az elismerésre.

Az alternatív irodalmi Nobel-díj nyertesét háromtagú zsűri választotta ki. A kanizsai könyvtárosok egyébként azt mondják, ha őket kérték volna fel szerzőajánlásra, a több történelmi sorozatot is jegyző Bíró Szabolcsot, a hazai fantasyk nagyágyújának számító Benyák Zoltánt, vagy a Ready Player One íróját, Ernest Cline-t jelölték volna az elismerésre.

Nemes Dóra