Együtt védtük meg Európát – Nincs ez másként napjainkban sem

Az év elején a kanizsaiak értesülhettek arról, Piłsudski marsall 1920-ban hogyan akadályozta meg, hogy hazája a kommunizmus áldozata legyen. Ezért koszorúzott Nagykanizsán Jerzy Snopek nagykövet, aki akkor elárulta, kezdeményezte, hogy az 1918-as lengyel függetlenség atyjának szobrát felállítsák a fővárosban. Michał Wiśnios műve a varsói szejm ajándékaként a XII. kerületi Csörsz parkban novemberben már méltó helyszíne lehet a centenáriumnak. A két házelnök (képünkön) avatta.

Isten adjon nekünk erőt a szabad és önrendelkező lengyel és magyar állam megóvásához az előttünk álló száz évben is!

Gratulálunk Magyarországnak az eredményekért! Közép-Európa magasan tartja a szabadság zászlaját – írta közösségi oldalán április 9-én Marek Kuchciński, a szejm marsallja. Aki a szeptember végi szoboravatón emlékeztetett: Ha 1920-ban a magyarok nem segítik munícióval a lengyeleket a bolsevik csapatok ellen, nem tudtak volna védekezni. A varsói csata, a világ egyik legnagyobb csatája, amely védte egész Európát a bolsevizmustól, teljesen más kimenettel végződött volna. Leginkább a magyar segítségnek köszönhetően megvédte Lengyelország Európát, együtt védtük meg Európát – állapította meg, s felidézte: 1920-ban a magyarok a bolsevikok behatolása után 80 vagon lőszert küldtek a lengyeleknek.

Mélyen tisztelt Elnök Úr, kedves Marek Kuchciński Barátom! – kezdte beszédét Kövér László, az Országgyűlés elnöke, majd így folytatta: „A fehér Lengyelország testén át vezet az út a világot lángba borító forradalomhoz” – ezt a menetparancsot adta ki katonáinak 1920. július 2-án a Vörös Hadsereg egyik tábornoka.

Azokban az időkben Európa első öngyilkossági kísérlete – melyet úgy nevezünk, hogy első világháború – már lezajlott. A XX. században Európa ebben a háborúban veszítette el a rendelkezés lehetőségét önmaga fölött, és ebben az időszakban tört rá először Európára a bolsevizmus. Magyarország 1919. március 21-től augusztus 1-ig Európában elsőként esett túszul ennek a kereszténygyűlölő és nemzetellenes internacionalista erőnek, amely a lengyelek leigázásán keresztül egész Európát akarta túszul ejteni.

Három Wiśnios a Csörsz parkban

A házelnök leszögezte, a magyarok a XX. században sem felejtették el, amire a történelem tanított bennünket: Európában mi, magyarok és lengyelek, csak önmagunkra és egymásra számíthatunk. Nincs ez másként a napjainkban sem. Ezt nevezik sorsközösségnek, és ez akkor sem fog változni, ha a mai világ hatalmasai nem akarnak hinni sem a sorsban, sem bármilyen természetes és hagyományos közösségben és értékben. Hirdesse ez a szobor a magyarok és lengyelek európai sorsközösségét, egymás iránti örök hűségét és barátságát! Isten tartson meg bennünket – magyarokat és lengyeleket – barátságban, éltesse bennünk Józef Piłsudski és a hozzá hasonló hazafiak emlékét, s adjon nekünk erőt a szabad és önrendelkező lengyel és magyar állam megóvásához az előttünk álló száz évben is! – zárta köszöntőjét Kövér László.

A lengyel nagykövet rámutatott: Piłsudskinak a történelemben betöltött szerepe, érdemei tették lehetővé, hogy a hús-vér, rendkívül erős jellemű, de érzelmileg is gazdagon megáldott ember már életében legendává, szimbólummá váljon.

Párhuzamot vont a 17. és a 20. századi veszedelemtől Európát megvédő két lengyel hadvezér között:Ennek a második küzdelemnek legalább olyan jelentősége volt, mint a bécsi felmentő sereg győzelmének. Ebben az összevetésben Piłsudski méltó utóda Sobieski Jánosnak. Emlékeztetett: Bécs – politikai okok miatt – visszautasítja a több mint három évszázaddal ezelőtti védőjének és egyben az egész keresztény Európa védelmezőjének szoborba öntését, megünneplését.

Mi azonban nem feledünk.

Papp János