Ismét rekordmagas a magyarok munkahelyük iránt érzett bizalma

Minden eddiginél magasabb, 71 pontos értéket vett fel a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében, ami kétpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. Emellett további bizakodásra ad okot, hogy folyamatosan emelkedik azok aránya, akik úgy vélik, hogy könnyen találnának maguknak új állást, ha azt elveszítenék, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci kutatásából.

A tavalyi év hasonló időszakához képest 1, az előző negyedévhez képest 2 százalékpontot emelkedett, így az index 71 ponttal most vette fel az elmúlt négy éves történetének legmagasabb értékét. A BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján az időszakonként tapasztalható minimális ingadozások ellenére továbbra is egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk.

A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.

„A munkavállalók negyedévről-negyedévre egyre biztosabbnak látják a jelenlegi állásuk stabilitását, valamint a saját egzisztenciális biztonságukkal kapcsolatban is derűlátóbbak, ami egy folyamatosan emelkedő, több mint másfél éve tartó tendencia eredménye” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: az elmúlt időszakot figyelembe véve az is különösen fontos fejlemény, hogy az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus is meredeken emelkedett.

Az ezt mérő részmutató a két évvel ezelőtti 41, illetve a tavalyi 50 után idén szeptemberben már 56 ponton áll.

A negyedéves jelentésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek körében 92 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. Az elmúlt egy évben 90 és 93 pont között ingadozott ez az érték, míg a korábbi években ez a részmutató nemcsak, hogy erősen ingadozott, de többször is lezuhant 80 pont alá.

Érdemes megemlíteni azt részmutatót is, amely azt vizsgálja, hogy a megkérdezettek mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat: 2017 szeptembere óta 88 és 91 pont között ingadozik az említett mérőszám (jelenleg 90 pont), ami a 2016 és 2017 ősze között mért 77 és 87 között, valamint a 2015 és 2016 között realizált 72 és 78 közötti pontokhoz képest jelentős elmozdulásnak számít.

Ami a karrierre vonatkozó jövőképet illeti, a férfiak csaknem négyötöde (79%), míg a nők közel háromnegyede (74%) érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad az állása, illetve a férfiak 75%-a és a nők 72%-a látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén. Az álláskeresés kapcsán az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az optimisták aránya: a 18-29 és a 30-39 éves válaszadók 48-48%-a érzi úgy, hogy könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új, a szakmai képzettségének megfelelő állást, amennyiben a jelenlegit elveszítené. A 40 és 49, valamint az 50 és 59 év közöttiek körében ez az arány már csak 38, illetve 33%-ot ér el.

Azok a munkavállalók viszont, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 44%-uk szerint a cég meg fog szűnni, 28%-uk pedig úgy látja, hogy nincs elég szakember, illetve a cég nem találja meg a megfelelő kollégákat. Közel egyharmaduk (29%) azt jósolja, hogy nagy eséllyel leépítés várható, amelynek során tőle is megválnak; ugyanakkor nagyjából ugyanekkora arányban (31%) válaszolták azt az interjúalanyok, hogy saját maguk szeretnének új munkahelyre kerülni, ami a korábbi negyedévekhez képest már 3-4 százalékpontos emelkedést jelent.

Korcsoportok szerinti bontásnál az látható az adatokból, hogy a harmincas korosztály kiugróan optimista a többi csoporthoz képest, mivel 75 pontot ért el, szemben a 18 és 29 év közöttiekhez, illetve a 40 felettiekhez képest: az előbbinél 69, a 40-49 éves korosztálynál 71 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál ugyancsak 69, a 60 felettieknél pedig 63 pontot regisztráltak. 
Az iparban-építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 70-70, a mezőgazdaságban tevékenykedő munkavállalóknál 69 pontot, a közigazgatásban dolgozóknál viszont 74 pontot mértek. Az utóbbi csoportnál elért magasabb eredmény egyébként szignifikáns különbségnek számít a többihez képest.

A település mérete szerinti bontás vizsgálatakor szinte mindig a budapestiek vezetnek, körükben 75, a városban és a falvakban élőknél most egyaránt 70-70 pontot mértek a kutatók. A fővárosiak körében egyébként ez egy 5 pontos ugrást jelent tavaly óta. Kifejezetten Budapestnek köszönhető, hogy a régiók szerinti bontásnál Közép-Magyarországon 74 pontot mértek a válaszadók körében, míg az ország nyugati és keleti felében 69-69 pontot vett fel az index.