Kici kinai és az abidas

Tavaly óta nem változott érdemben a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruházati termékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A válaszadók 65 százaléka a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat.


A magyarok harmada venne hamisított ruházati terméket

A válaszadók 14 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A kétes eredetű áruk megvásárlásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt igazán jelentős változás. Ez érvényes a hamisítással kapcsolatos attitűdökre is: a megkérdezettek 83 százaléka nem vásárolna hamis terméket, ami nagyjából megegyezik az elmúlt négy évben kapott eredményekkel. A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt.

– A HENT által 2009 óta végzett éves fogyasztói kutatások eredményeiből kirajzolódó tendencia alapján azt látjuk, hogy az alacsonyabb ár még mindig nagyon erős befolyásoló tényező – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

Az összes terméktípust figyelembe véve továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb (95%) a lakosság körében. A HENT és a Tárki közös kutatásából az is kiderül, hogy a ruházati cikkek elutasítottsága a 2017-es adatokhoz viszonyítva változatlan (66%). Az illatszereknél és kozmetikumnál ugyan 3 százalékpontos esés (82%) történt tavaly óta, de ez nem jelentős változás az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve. A megkérdezettek közel egyötöde (18%) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami nagyjából összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20 százalékos aránnyal.

Az idei felmérésben az internetezők 12-13 százaléka állította azt, hogy nézett vagy hallgatott volna nem jogtiszta filmet, zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (51%) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért. Ugyanakkor kifejezetten riasztó adat, hogy csaknem háromnegyedük (74%) egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság hogyan vélekedik a hamisítás szankcionálásáról: a magyarok szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel közel kétharmaduk (63%) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, 29 százalékuk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. A válaszadók 65 százaléka a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 71 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2017 óta jelentősen, 8 százalékponttal megugrott azon válaszadók aránya (51%), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor csak a válaszadók egyötöde (21%) gondolja úgy, hogy a jelenség nem rejt igazi veszélyt. Huszonhét százalék bizonytalan a kérdés kapcsán, ami jelzi, hogy a témában közel sem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. A veszélyekkel tisztában lévők magas aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy 56 százalék úgy gondolja, a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami 2017 óta 5 százalékpontos ugrást jelent.


Márkajelzések ugyan vannak, de a fele sem igaz…

– A HENT tízéves fennállása óta különös figyelmet fordítunk arra, hogy évente felmérjük a hazai fogyasztók hamisítással kapcsolatos attitűdjeit, megértsük a motivációjukat, és a megismert adatok alapján hatékony cselekvési tervet terjesszünk elő a döntéshozóknak – fogalmazott a HENT titkára. Németh Mónika szerint egyre több az olyan fogyasztó, aki tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi veszélyekkel, ami azért is különösen fontos, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisításra, így az átlagot meghaladva sajnos az Európai Unió hetedik helyén állunk.

Kanizsa