Országgyűlés - Cseresnyés: A nemzeti éghajlatváltozási stratégia aktuális és teljes körű

A hulladékgazdálkodásról, a CEU-ról, a klímaváltozásról és a lakás-takarákpénztárak állami támogatásának megszüntetéséről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.  

MSZP: szüntessék meg a "nemzeti szemét zrt."-t!    

Molnár Gyula (MSZP) a 2016-ban központosított hulladékgazdálkodás problémáira hívta fel a figyelmet. Elmondta, a cég 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, az egymilliárd forintért készített számlázószoftver nem működik, a zárszámadást nem tudták időben leadni, a behajtást pedig több milliárd forintért kiszervezték.    

Azt javasolta, szüntessék meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, amelyet ő nemzeti szemét zrt.-nek nevezett, térítsék meg a károkat a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Adják vissza ezt a feladatot az önkormányzatoknak! - szorgalmazta.     

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: "szemét nem marad elszállítatlanul". A kormány abban a pillanatban intézkedett, amikor probléma merült fel - mutatott rá, és a közszolgáltatás kiszámítható üzemeltetésével indokolta az NHKV létrehozását.     

Szólt arról, hogy 2016-ra megháromszorozták az újrahasznosított hulladék arányát, a szelektív hulladékgyűjtés ilyen mértékű fejlesztése pedig magával vonta a hulladékgazdálkodás működési költségeinek növelését. Ezt a következő időszakban "a hulladékban rejlő érték eladásával" próbálják megoldani - tette hozzá.    

Kitért arra, míg a szocialisták kormányzása idején megduplázódtak a szemétszállítás díjak, addig a mostani kormány csökkentette a rezsit. Ha valaki számon kérheti a mostani kormányt, azok nem önök - hangoztatta.

 LMP: nem szabad elfogadni a második éghajlatváltozási stratégiát    

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint az Országgyűlés által most tárgyalt második nemzeti éghajlatváltozási stratégia más most elavult, ezért azt nem szabad megszavazni. A kormánynak át kell dolgoznia a stratégiát - közölte. Szorgalmazta, hogy egy új, valós körülményekre és fenntartható alapokra épülő stratégia legyen az iránymutató, a dokumentumban elérhető, konkrét célok és dátumok szerepeljenek.     

Közölte, támogatják azt az uniós törekvést, hogy szigorítsák az autók okozta szén-dioxid kibocsátást 2030-ra, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány nem a magyar emberek egészségért, hanem a bajor autóipar érdekeiért lobbizik.   

Cseresnyés Péter államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kormány tisztában van azzal, hogy a Kárpát-medence fekvése és természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozásnak.    

Szerinte a nemzeti éghajlatváltozási stratégia aktuális és teljes körű, foglalkozik a rövid-, a közép- és a hosszútávú célokkal is, a konkrét intézkedéseket az elfogadását követő hat hónapon belül elkészítendő és három évre szóló cselekvési terv tartalmazza majd.

A bérhelyzetről, az önkéntes nyugdíjpénztárakról, az otthonápolási díjról és a hulladékgazdálkodásról is interpellálta az ellenzék a kormányt hétfőn a parlamentben.

 LMP: milyen intézkedéseket tesz a kormány a hulladékgazdálkodás leépülésének megállításáért?   

Hohn Krisztina (LMP) arról érdeklődött, milyen intézkedéseket tesz a kormány a hulladékgazdálkodás további "drasztikus leépülésének" megállításáért. Azt mondta, a hulladékgazdálkodás egyre több, napi szintű problémával küzd.    

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. képtelen megoldani a pontos számlázást, nem alakult ki a hulladékudvarok jól működő hálózata, és megoldatlan az építési hulladékok, háztartási veszélyes hulladékok kezelése - sorolta kifogásait.    

Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a képviselő valótlanul állította, hogy az egész szektor működésképtelen. Egyedül a Zöld Híd Kft. esetében merült fel, hogy a katasztrófavédelem jelöljön ki hulladékszállítót - mondta, jelezve: az NHKV kiemelt figyelmet fordított a Zöld Híd finanszírozási felvetéseinek vizsgálatára is, de a kft. a felülvizsgálat során semmilyen dokumentummal nem tudta alátámasztani többletforrásigényét, inkább felfüggesztette a szolgáltatást - közölte.

Az Országgyűlés hétfői ülésén a sort záró interpelláció az óraátállítás megszűnésével volt kapcsolatos; ezt követően az azonnali kérdések között az ellenzék a nemzetbiztonsági átvilágításról, a Várba költözésről és a stadionokról kérdezte a kormányfőt.    

A Jobbik az óraátállítás megszüntetéséről érdeklődött    

Az óraátállítás megszüntetéséről kérdezte az innovációért és technológiáért felelős minisztert a jobbikos Kepli Lajos, aki arra is utalt: pártja két éve kezdeményezte a téma újraszabályozását, a nyári időszámításra való átállást.    

Közlése szerint akkor a kormányoldal támogatta a javaslat tárgysorozatba vételét, de azóta "bojkottálják a továbbvitelét"; megemlítette: az átállítás megszüntetését az Európai Bizottság éppúgy támogatja, mint a témában indított európai konzultáció ötmilliónyi véleménynyilvánítójának zöme.    

Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára - utalva arra, hogy a probléma az ókor óta foglalkozatja a döntéshozókat - arra hívta fel a figyelmet, hogy a témának számtalan aspektusa van, ezeknek csak az egyike, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tegyék állandóvá.   

Kitérve arra, hogy felmerült: európai szinten ne a jövő évtől, hanem egy 2021-ig tartó vita után szabályozzák újra a kérdést, kijelentette: az emberek érdekeit figyelembe véve, alapos megfontolás után születik döntés az ügyben, amikor az "valóban időszerűvé válik".

Kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseinek vitáival folytatódott az Országgyűlés hétfői ülésnapja.

Vita a kereskedelmi veszteséges működés tilalmának megszüntetéséről     

A veszteségesen működő kereskedelmi láncok működését korlátozó szabályozás eltörléséről szóló javaslatot a fideszes Törő Gábor ismertette újra az előterjesztés bizottsági jelentésének vitájában.    

A kormánypárti politikus szerint az érintett vállalatok a 2014-ben hozott szabály előtt adóoptimalizálási céllal mutattak ki veszteséget évről évre, amivel jelentősen megkárosította a magyar költségvetést. Törő Gábor szerint a kabinet az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása miatt visszavonja ezt a szabályt, ugyanakkor a korábbi rossz gyakorlat újbóli megjelenése esetén kész újra szigorítani az előírásokat.    

A vitában kizárólag a szocialista Mesterházy Attila kért szót ellenzéki oldalról. Úgy fogalmazott, a kormány még akkor sem alkalmazhat minden eszközt, ha helyes célt kíván elérni. Szerinte a kabinetnek akár állami támogatások árán is segítenie kell a falusi kiskereskedelmet.     

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában sikeresnek nevezte a most visszavont szabályt, ugyanis a korábban sorozatosan veszteséges vállalatok a hatályba lépést követően esetenként több milliárd forintos nyereséget jelentettek.

MTI