A Magyar Tudomány Napja

Határtalan tudomány címmel tartottak szakmai fórumot a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Medgyaszay Házban. A programot a város, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége közösen szervezte. A rendezvényen kanizsai kötődésű előadók szóltak a tudományos élet fontosságáról.

1825. november 3-án az Országgyűlésben Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, ezzel pedig lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét. Dénes Sándor polgármester, a szakmai fórum fővédnöke úgy fogalmazott köszöntőjében, Széchenyi a nemzet megújulása érdekében elültette a jövő magját, így önmagunkat megreformálva elindultunk a fejlődés útján.


Dénes Sándor: Számos találmány és fejlesztés köthető nemzetünkhöz (Fotó: Gergely Szilárd)

– Azóta is a magyar identitás és az önmagunkról alkotott kép szerves része, hogy mi ötletesek, kreatívak és újítók vagyunk. Büszkék arra, hogy számos találmány és fejlesztés köthető nemzetünkhöz és annak kiművelt főihez – fogalmazott Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere.

A tudomány a jövő és a fejlődés, amelyben nagy szerepet kapnak a fiatalok. – A tudomány, az innováció ma a mindennapjaink része. Felkelteni a figyelmet ebbe az irányba fontos feladatunknak tartjuk, hiszen a fiatalok vagy kapcsolódnak valamilyen módon, vagy ők maguk is részt vesznek ennek művelésében, és ehhez szeretnénk olyan emberi példákat mutatni, amelyek Nagykanizsához kötődnek – mondta Bene Csaba, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum főigazgatója.


Prof. Dr. Gerlinger Imre missziós orvosi élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel
(Fotó: Gergely Szilárd)

Az idei tudomány napi fórum egyik előadója Prof. Dr. Gerlinger Imre volt, aki mint a tudomány eredményeit alkalmazó gyakorló szakember osztotta meg missziós orvosi élményeit a résztvevőkkel. – Két évvel ezelőtt volt alkalmam az első olyan afrikai, sebészeti jellegű misszión részt venni, ahol nemcsak tablettákat osztogattak a kollégák, hanem egy nagy szervezést igénylő, operatív tevékenységet is végrehajtó csapatként mentünk ki. Két hét alatt több mint ötven nagyműtétet végeztünk – árulta el Prof. Dr. Gerlinger Imre tanszékvezető egyetemi tanár, MTA Doktora.

A Pécsi Tudományegyetem Fül-, orr-, gégészeti és Fej-, nyaksebészeti Klinika professzora egy újabb misszió keretében jövőre Nepálba utazik. Az orvostudomány gyakorlati oldala mellett a kutatás-fejlesztés és az innováció is szerepet kapott a mai kanizsai tudományos napon.

 

Kapcsolódó anyag:

A magyar tudomány ünnepe - Lovász László: az Akadémia egyik legfontosabb feladata a döntéshozók és a társadalom tájékoztatása

Az Akadémia egyik legfontosabb feladata a döntéshozók segítése mellett a társadalom tájékoztatása arról, hogy hol tart a tudomány - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői, budapesti megnyitóján.     

A rendezvénysorozat célja, hogy a tudomány legújabb eredményeit, fogalmait, lehetőségeit, perspektíváit, kérdésfeltevéseit bemutassa a tudomány iránt érdeklődő nagyközönségnek - fogalmazott Lovász László, kiemelve, a rendezvénysorozat mottója: Határtalan tudomány, amely "izgalmas szellemi utazást kínál ország határokon, a tudományok közötti határokon és gondolkodásunk berögződött határain keresztül is". Ismertetése szerint az idei rendezvénysorozat nyitóelőadása az önvezető autók jövőjével foglalkozik: hogyan érzékelik az őket körülvevő világot, miként képesek kezelni a mindennapi helyzeteket.    

Mint fogalmazott, a tudományos kérdésfeltevést és az azokra adott válaszokat nemcsak az innováció szakemberei hasznosítják, ezek támpontokat, segítséget kell hogy jelentsenek a döntéshozóknak is, akik ezáltal pontosabb képet kaphatnak a számukra kevésbé ismert témákban is. A társadalom és a gazdaság jövőjét megalapozó döntéseik így tudományosan megalapozott tényeken alapulhatnak - mondta.    

Lovász László köszöntőjében hangsúlyozta: "az önálló, szabad munka eredménye adhat csak igazi okot az ünneplésre. Ez az alapja a tudomány művelésének nem csupán az egyes kutatóknál, hanem az Akadémia egész kutatóhálózatában és ugyanígy az egyetemi tanszékeken" . Megjegyezte: "kutatás csak úgy folyhat, ha annak az önállósága és a szabadsága biztosítva van".    

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese köszöntőjében elmondta: az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozat több száz rendezvénnyel várja a közönséget, amelyeken egy-egy terület kiemelkedő kutatói a napjainkban különösen aktuális témákban kalauzolják a nagyközönséget.    

Az önvezető autók, a jövő iskolája, az őssejtek által nyújtott lehetőségekről szóló előadás mellett az emberi szervezet felépítésében és működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusokról is előadást hallhatnak az érdeklődők, de arról is tájékozódhatnak, hogy mit kell tenni, hogy jó döntéseket hozzunk - sorolta, hozzátéve, hogy az eseményen idén több mint 30 programmal vesznek részt a határon túli magyar tudományos közösségek.     

Az eseményen a többi között átadták az MTA Eötvös József-koszorú elnevezésű elismerését, a Szily Kálmán- és a Wigner Jenő-díjat, a Bruckner Győző-díjat, valamint a Pungor Ernőről és Jermy Tiborról, illetve Mikó Imréről elnevezett díjakat. Ugyancsak átadták az Akadémiai szabadalmi nívódíjakat is.    

Az ingyenesen látogatható rendezvénysorozat teljes programja megtalálható a tudomanyunnep.hu oldalon.

MTI