Cseresnyés: A Corvinus megújításának a célja az intézmény és a felsőoktatás nemzetközi versenyképességnek erősítése

A szociális munka napjáról emlékeztek meg hétfőn az Országgyűlésben, ahol szó volt a határon túli magyarok támogatásáról és a Magyar falu programról is.

Az interpellációk során szó volt a felsőoktatásról, a nyelvoktatásról és a légszennyezésről, az akadémiai kutatóintézetek finanszírozásáról, a szerencsejáték-törvény hat évvel ezelőtti módosításáról, valamint a Fertő-tó fejlesztéséről is.  Ezek mellett szó volt a zalaegerszegi járműipari tesztpályáról, az orvos- és ápolóhiányról, az otthonápolási díjról és a Honvédkórházról is.

MSZP: állami privatizáció készül a felsőoktatásban?   

Hiller István azt kérdezte, állami privatizációra készül-e a kormány a felsőoktatásban. A volt oktatási miniszter idézte a 2014-ben elfogadott fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiát, amely mint mondta, dicséri a múltat és ambiciózus terveket fogalmaz meg szakmai alapokon a jövőre nézve. Aztán semmi - fogalmazott -, a felsőoktatás színvonala nemhogy nem emelkedik, hanem csökken, ahogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban Magyarország helye, a kutatás szabadsága, az egyetemi autonómia pedig sérült - hangoztatta.   

Kitért a Corvinus átalakítására vonatkozó kormányzati elképzelésekre is, és azt mondta, most akarják szétverni a magyar közgazdászképzés meghatározó fellegvárát. Ha kisebb lesz az intézmény, mi lesz az épületek sorsa? Mikorra tehető, hogy alapítványi fenntartásba teszik? - firtatta.   

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára rámutatott: 2010-ben olyan felsőoktatási rendszert vettek át a balliberális kormányoktól, amelyet előbb a privatizációs szándékok miatt, majd a gazdasági válság félrekezelése miatt teljesen kivéreztettek. Az egyetemek költségvetését hosszú távon kezelhetetlenül megterhelő PPP-konstrukciókba kényszerítették, az intézményeket súlyosan eladósították, és mindezt tandíj bevezetésével akarták tetézni, amit 2008-ban csak népszavazással tudtak megakadályozni - sorolta az államtitkár. A mostani kormány ezzel szemben kiváltotta a PPP-projekteket, a kancellári rendszer bevezetésével helyreállították gazdálkodásuk egyensúlyát. A Corvinus megújításának a célja az intézmény és a felsőoktatás nemzetközi versenyképességnek erősítése, hogy 2030-ra a világ legjobb kétszáz, és Európa száz legjobb intézménye közé kerüljön - jelezte.   

Párbeszéd: visszakerülhet-e régi helyére az akadémiai kutatások finanszírozása   

Mellár Tamás (Párbeszéd) a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek finanszírozásával kapcsolatban interpellálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét.   

Arról érdeklődött, hajlandó-e a kormányzat visszaállítani az eddig alkalmazott megoldást, milyen modellek alapján kezdtek neki a módosításnak, illetve kiterjesztenék-e az állami kutatóintézetekre is a gazdálkodás átvilágítását.  

Idézve az MTA elnökségének két héttel ezelőtt meghozott határozatát, arról beszélt: túlzott centralizációval nem szabad az Európa élvonalában tartozó rendszert veszélyeztetni, ehelyett közvetlenebb és hatékonyabb csatornák kiépítésére van szükség, hogy a döntéshozókhoz torzításoktól mentesen jussanak el a kutatási eredmények.   

Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára válaszában megemlítette: Nyugat-Európában bevált modellek alapján alakították ki az új rendszert, hozzátéve, a kormánynak a hazai adóforintokkal és az uniós forrásokkal ezen a területen is felelősen kell bánnia.   

Éppígy felelős a kormány azért is, hogy megteremtse Magyarország jelenlegi és hosszú távú versenyképességének feltételeit, amelyek egyik legfontosabb területe a tudományos és az innovációs tevékenység fokozása - tette hozzá, jelezve, ennek érdekében mérik fel a működés hatékonyságát.   

Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteire valóban igaz, hogy messzemenőkig kiválóan teljesítenek, nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási eredményeket tesznek le az asztalra, akkor miért féltik az akadémiát egy ilyen átvilágítás eredményeitől? - tette fel a kérdést az államtitkár, hangsúlyozva, a hogy a kormányzati centralizáció célja a helyzet javítása.   

KDNP: hol tart a zalaegerszegi tesztpálya megvalósítása?   

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt tudakolta, hol tart az autonóm- és elektromos járművek fejlesztését támogató járműipari tesztpálya építése Zalaegerszegen. A tervek szerint a beruházással Magyarország megőrizheti és javíthatja pozícióját a járműipari versenyben - tette hozzá.   

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a beruházás alapkövét tavaly májusban tették le és a következő hetekben adják át az első fázist. Hozzátette: a tesztelők és a kutatóintézetek ebben az ütemben vehetik használatba a járműdinamikai felületet, a handling pálya két kilométer hosszú gyorssávját, a városi közlekedési helyzeteket szimuláló, parkolóasszisztens tesztelésére is alkalmas "smart city zóna" első részét.   

Ismertetése szerint teljesen kész lesz a fékfelület a speciális fékező szakaszokkal és az országúti tesztelést lehetővé tevő másfél kilométeres útszakasz is. Elkészült a tesztelő cégek járműveit fogadó műszaki épület a bérelhető műhelyekkel, irodákkal, továbbá a tesztpálya fogadóépülete és a konferenciaközpont is - részletezte, hozzátéve: 2019 végére, 2020 elejére fejeződik be a második ütem.

MTI