Egy keszthelyi, csalásokból élő, 53 éves férfivel kötötték meg az első egyezséget a zalai ügyészek

Egy 53 éves, keszthelyi, büntetett előéletű férfivel kötötték meg első egyezségüket a bűnösség beismeréséről a zalai ügyészek. A csaló – „természetesen” – állandó munkaviszonyban nem állt, és a vádbeli időszakban üzletszerűen – azaz rendszeres haszonszerzésre törekedve –, sorozatosan elkövetett csalások révén jutott jövedelemhez. A szövevényes büntetőügyről, és az egyezség részleteiről dr. Pirger Csabát, a Zala Megyei Főügyészség sajtószóvivőjét kérdeztem.

Archeológiai tanfolyam ígéretével csalt ki 22 ezer Eurót

A keszthelyi, 53 esztendős terhelt, valamint társai, két újszászi lakos – egyikük magát hamisan Kovács Lászlónak, minisztériumi dolgozónak adta ki – valamikor 2017 februárjának végén, vagy március elején – pontosan már meg nem állapítható időpontban –, egy hévízi hotel bárjában találkozott egy német állampolgárral, és annak élettársával. A sértett, kincskereső hobbijához archeológiai tanfolyam elvégzése után érdeklődött. A terhelt ígéretet tett arra, hogy a szükséges tanfolyam és a minisztériumi engedély elintézésében segítséget nyújt oly módon, hogy bemutatta a sértettnek az ő általa Kovács Lászlóként megnevezett személyt, mint „minisztériumi embert” és másik társát, mint országos cigány vajdát. Azt a hamis ígéretet tették, hogy minisztériumi ismeretségük útján az archeológiai tanfolyamhoz szükséges tananyagot, és annak német nyelvű fordíttatását megszerzik, melyek segítésével a sértett hivatalos engedélyt szerezhet. „Kovács László” a hivatalos eljárás elindítása érdekében fényképfelvételt is készített a sértett iratairól.

2017. március 4-én ismételt találkozóra került sor, ekkor már Budapesten, az V. kerület, Kossuth Lajos tér egyik házában, ahova a sértettet és annak élettársát a terhelt kísérte el, a találkozó helyszínül pedig a Belügyminisztérium épületét jelölte meg. A terhelt az egyik újszászi lakos bűntársát ekkor hamisan ismét, mint Kovács László „minisztériumi embert” mutatta be, aki magát a Belügyminisztériumban dolgozó személynek adta ki, és az ügyintézésért 22.000 Eurót kért. Az épületnél egy férfi fogadta a sértettet – aki ott irodával rendelkezett – és azt a terhelt társa kérésére, mint „minisztériumi irodát” engedte át a találkozó idejére. Öt nappal később a sértett át is adott 22.000 Eurót a magát Kovács Lászlónak nevező személynek ügyintézési költségek címén, azzal, hogy az engedély megszerzéséhez szükséges tanfolyam két héten belül indul. Az állítólagos ügyintézés során a terhelt mindvégig jelen volt. Ezen találkozó során felmerült, hogy fegyvertartási engedélyt is tudnak szerezni a sértettnek, melynek intézésért további 10.000 Eurót kértek.

2017 márciusának végén a terhelt saját gépkocsijával, nemesbüki lakóhelyéről az egyik keszthelyi hotelbe szállította a sértettet és élettársát. A hotel parkolójában már várta őket a magát Kovács László minisztériumi tisztviselőnek nevező társ, aki felindultan közölte a sértettel, hogy „vizsgálat indult a minisztériumban, az ügy ügyintézője visszadobta a papírokat, mert kiderült, hogy a sértett német rendőr, aki Magyarországon engedélyt szeretne, valószínű, hogy kém.” Közölte a sértettel, hogy ismer valakit, aki el tudja simítani ezt a vizsgálatot, hogy ne legyen belőle probléma, de ahhoz a sértettnek további 6.000 Eurót kell fizetnie. A sértett, akinek itt lett gyanús az ügylet, ezt már nem hitte el, és közölte a jelenlévőkkel, hogy nem hajlandó többet fizetni. Ezt követően a terhelt, többször, személyesen és mobiltelefonon is 10.000 Eurót követelt a német állampolgárságú férfitól. Megfenyegette, hogy „nagy bajba” fog kerülni, ha nem fizet, illetve fenyegetőleg azt is mondta neki, hogy megvannak az emberei ilyen esetekre, ha valaki nem fizet. Az elhangzott fenyegetések megerősítésének alátámasztására személygépkocsijával többször is elhajtott a sértett nemesbüki lakóháza előtt. A fenyegetések hatására a sértett és élettársa elmenekültek Németországba, de még ez idő alatt is, a terhelt folyamatosan üzeneteket küldött a sértettnek, amelyekben fenyegetőzve a „pénzét” követelte.

A terhelt által vállaltakból semmi nem valósult meg, a gyanúsított és társai 22.000 Eurót, azaz 6.832.100 Forintot vettek át a sértettől, amiért ő semmit nem kapott. A bűncselekménnyel okozott kár utóbb mégis megtérült, ugyanis a büntetőügy elindulása után a gyanúsított azt ügyvédi letétbe helyezte, és intézkedett annak kifizetése iránt.

Lovas terápiás központ meséjével zsebelt be 5 millió Forintot

A terhelt, a barátja és a sértett a keszthelyi Halászcsárdában találkoztak. A találkozó során a sértett előtt a terhelt, illetve barátja egy lovas projekt létrehozásának lehetőségét vetették fel. Majd 2017. július 31-én, Budapesten, az Országház kávézójában ismét találkoztak, ahol megnézték az állítólagos projekt látványterveit, és megbeszélték azt is, hogy másnap Hévízen, a leendő lovas terápiás beruházás helyszínén bejárást fognak tartani.

Így is történt: a találkozóra a terhelttel érkezett egyik ismerőse, akit ő hamisan Varga Gábor minisztériumi döntéshozó, „projektgazdaként” mutatott be a sértettnek és rokonainak. A hamisan Varga Gáborként bemutatkozó személy közölte a sértettel, hogy a beruházás megvalósítása érdekében mielőbb szükséges, hogy alapítsanak egy gazdasági társaságot és nyissanak egy bankszámlát, mely bankszámlaszámra utalható lesz majd a pályázati összeg. A helyszínbejárást követően a Vadaskerti Csárdában a terhelt és barátja a többiektől félrehívták a sértett családjának egyik tagját, akivel közölték, hogy a beruházás megvalósítása céljából fizessenek 50.000.000,-Ft-ot. A családtag közölte velük, hogy ez az ő lehetőségeiket meghaladja, és nem kívánnak pályázni a lovas terápiás beruházás létrehozására.

A sértett – bízva a terhelt hamis ígéretében – a projekt megvalósítása érdekében 2017. augusztus 15-én, „L. R. Központ Turisztikai és Szolgáltató Kft” elnevezésű társaságot alapított, majd a ténylegesen nem létező projekt megvalósításhoz kapcsolódó feladatok finanszírozására és a költségekre néhány nap múlva 5.000.000,-Ft-ot adott át a terhelt társának, melyről írásos dokumentum nem készült. Az átvett pénzt a terhelt és társai egymás között elosztották. A pályázatírásból, a pályázatból, illetve az ehhez kapcsolódóan ígért pályázati összeg sértett cégéhez történő átcsoportosításból és beruházás megvalósításából semmi sem valósult meg. A terheltnek és társainak nem állt szándékukban a lovas-terápiás projekt megvalósítása és az ahhoz szükséges pályázat megírása, egyéb feladatok elvégzése sem. Annak megvalósítása érdekében nem tettek lépéseket, arra lehetőségük sem volt, ugyanis ilyen pályázat, beruházási lehetőség nem is létezett. A terhelt és társai a cselekményükkel a sértettnek 5.000.000,-Ft kárt okoztak, melyből aztán 4.700.000 forintnyi pénzösszeg a sértett részére történő visszafizetéssel megtérült.

A Keszthelyi Járási Ügyészség a terhelt ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Keszthelyi Járásbíróságon. A 2018 július 1. napjától hatályos, új büntető eljárásjogi törvény egy új jogintézményt vezetett be a büntetőeljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. A törvény ezt úgy nevezi, hogy „egyezség a bűnösség beismeréséről”. A lényege az, hogy a vádemelés előtt az ügyészség, és a terhelt, valamint védője egyezséget köthet, amennyiben a terhelt beismeri a bűnösségét: ekkor lehetőség van a büntetés vagy intézkedés fajtájában és mértékében való megegyezésre. Ha megtörtént a megegyezés, azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, majd a bíróság elé kell terjeszteni, azzal, hogy amennyiben a bíróság az egyezséget törvényesnek találja, az egyezséget hagyja jóvá, és így a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, tulajdonképpen rögvest, az egyezségben rögzített keretek között szabja ki a büntetést. A jelen ügyben is ez történt: a keszthelyi férfivel szemben egyezség született, míg az újszászi illetőségű társaival szemben pedig, a rendes eljárás szerint történt meg a vádemelés, tehát az ő esetükben tárgyalásra kerül majd sor.

Papp Attila