A humor ne tévesszen meg minket, hiszen a veszély nagy

Újra megrendezte Ötvenhatos Versünnepét a Nagykanizsai Polgári Egyesület – ezúttal december 6-án, az első ’56-os sortűz évfordulóján. A rendezvényen résztvevő középiskolások rendhagyó módon egyetlen költő versein keresztül idézték meg a több mint hat évtizeddel ezelőtt történteket.


A versünnepen dr. Erdős László (áll) mesélt a fiataloknak a kommunizmusról, mellette Papp János

A tizedik alkalommal meghirdetett versünnepen a Batthyány-, a Piarista-, a Thúry- és a Zsigmondy-iskola tanulói vettek részt. Baranyai Janka, Gerencsér Gergő, Kiss Alexandra, Kósz Bence, Kotnyek Gabriella, Németh Eszter, Németh Virág és Vajda Rita a kevésbé ismert Szilágyi Ferenc egy-egy ’56-os és ’56-ban íródott költeményét szavalta – az írások hosszú évtizedeken át lapultak egy asztalfiókban. A rendezvényen részt vett dr. Erdős László önkormányzati képviselő, aki az 1956 utáni mindennapokról és évtizedekről is mesélt a versmondóknak.

– Egy közismert anekdota szerint Napóleon egy alkalommal arról faggatta a külügyminiszterét, hogy mihez kezdjen a felmenőire roppant büszke magyarokkal. Talleyrand azt javasolta a császárnak, hogy fossza meg a népet a múltjától, azután azt tehet vele, amit csak akar – idézte a képviselő. – 1956 után hasonló törekvései voltak a regnáló hatalomnak. A több évszázad alatt kialakult hagyományokat és a kereszténységben gyökerező erkölcsi szabályokat új szokásokkal akarták felcserélni, s attól sem rettentek vissza, hogy a történelmi tényeket ennek érdekében meghamisítsák. 1956-ra a legtisztább forradalomként emlékezünk, Kádár János viszont azt hangoztatta: ellenforradalom volt csupán. Aki az ellenkezőjét állította, komoly büntetésre számíthatott.

Dr. Erdős László hangsúlyozta: az ’56 utáni világot alapjaiban meghatározta, hogy bár a társadalom félt a hatalomtól, ugyanakkor a hatalom is tartott a nép erejétől. 

Papp János, a Nagykanizsai Polgári Egyesület elnökhelyettese hozzátette, a kommunizmus évtizedei csak abban az esetben nem voltak elveszettek, ha az idősebb generáció át tudja adni tapasztalatait a fiataloknak, akik így képessé válnak családi, nemzeti és egyházi közösségeik megvédésére az újabb birodalmi törekvésekkel szemben.

– Faludy Györgyöt idézve: „ezerkilencszázötvenhat, nem emlék, / nem múlt vagy nékem, nem történelem, / de húsom-vérem, lényem egy darabja, / szívem, gerincem…”. Vagyis 1956 nemcsak a résztvevőkhöz, hanem valamennyiünkhöz hozzátartozik. Pár éve, amikor Tőkéczki László Nagykanizsán járt, azt kívánta, hogy a kommunizmus megtapasztalása legyen egy szörnyű áron megszerzett immunitás – fogalmazott az elnökhelyettes. – Bayer Zsolt egyik, nemrég megjelent cikke szerint Brüsszel a régi Moszkva. Leonyid Soros elvtársról ír, valamint Gustav Husák elvtárssal és Erich Honecker elvtárssal helyettesíti be a mai uniós vezetőket. A szerző humora ne tévesszen meg minket, hiszen a veszély nagy.

Az Ötvenhatos Versünnep résztvevőit a hagyományokhoz híven könyvutalvánnyal jutalmazták. A Nagykanizsai Polgári Egyesület következő rendezvénye 2019. január 1-jén – Petőfi Sándor születésnapján –, 17 órakor lesz a Deák téren.

Nemes Dóra

- - -

Szilágyi Ferenc nyelvész, író, irodalomtörténész, költő és filológus 1928-ban született Gyomán. Magyar-angol szakos tanári oklevele megszerzése után egyebek mellett a Nyelvtudományi Intézet, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt, de több egyetemen is oktatott. Jelentősek a Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor és Benedek Elek életét felölelő, valamint a nyelvtudomány területén végzett kutatásai. 1956-os versei a forradalom kitörése után csaknem negyven évvel, a Világ csodája című kötetben jelentek meg. Szilágyi Ferenc 2010-ben halt meg.