Itt a farsang...

Mindent szabad volt, amit máskor nem – így jellemzik a régi farsangokat a néprajzkutatók. A karácsony és a nagyböjt közti időszak a hangos mulatozás jegyében telt: ilyenkor tartották a bálokat, a táncos összejöveteleket és a lakodalmakat is.

A fiataloknak több alkalma nyílt ismerkedni, a vénlányok pedig a nyílt élcelődések középpontjába kerültek. A maszkázás célja a tél, a sötétség és a gonosz elűzése volt.

Nagykanizsán farsangi felvonulást is tartanak. Felvételünk a tavalyi fánkfesztiválon készült
(Fotó: Gergely Szilárd)

A férfiak nőnek, a nők férfinak öltöztek, és olyan zsánerfigurák bőrébe bújtak, mint a kéményseprő, a huszár vagy a menyasszony. A mulatozás farsang farkán, az utolsó napokban csúcsosodott ki. A farsangnak megvoltak a maga jellegzetes ételei: húshagyókedden fánkot sütöttek az asszonyok. Ehhez a naphoz és magához a farsanghoz Zalában is számos szokás, népi jóslat kapcsolódott.

A fánk ma sem hiányozhat a farsangi menüből (Fotó: Gergely Szilárd)

– Bánokszentgyörgyön azt tartották, hogy a húshagyókedden elültetett palánta kel ki a legszebben. Csesztregen kenyeret sütöttek, hogy nagyfejű káposzta nőjön az évben. Ezen a napon a gyümölcsfákat is megütögették, hogy jól teremjenek. Tótszerdahelyen reggel, délben és este elültettek egy-egy szem kukoricát három különböző cserépbe, és figyelték, melyik hogyan nő – ebből arra következtettek, hogy a korai, a második vagy a kései kukoricavetés sikerül majd jól. Tehát a termékenységvarázslás és a gonoszűzés is összekapcsolódott ezen a napon – mondta el kérdésünkre Kiss Nóra, a Thúry György Múzeum munkatársa.