Bivalyok rendezik a legelőt és a nádast a Kis-Balaton mellett

A 2000-es évek elején kevés volt a bivaly az országban, ma már egyre többen tartják ezt a szívós állatot. A Kis-Balatontól dél-keletre található, Zalakomár településhez tartozó Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban élő bivalycsorda története 1992. április 13-án majdnem szomorú véget ért. Ekkor a terület és az állomány még a Nagykanizsai Állami Gazdaság tulajdona volt, amely a felszámoláskor mind egy szálig le akarta vágni a bivalyokat.


Bivalyok pihennek a zalakomári Bivalyrezervátumban

De az akkor 27 üsző és 2 bika alkotta gulyát és a területet átvette a Nemzeti Park elődje, az Országos Természetvédelmi Hivatal, így az állatok életben maradhattak. 2018-ban a két, egymáshoz közeli telepen már nagyjából 500 jószág legel, Kápolnapusztán 150, Zalaváron 160 egyed, plusz a 200-ra tehető szaporulat – írja az Agro Napló riportja. A bivalyok 4 gulyában vannak, mindhez 1-1 bika tartozik. Zalakomártól északra 120-130 hektár legelőjük van, de ha a bővítésre megnyert pályázat keretében Szőkedencsen megvalósul az élőhely rekonstrukció, akkor a terület letisztítása, kétszeri szárzúzása és kaszálása után az állatok összesen 200-250 hektáron élhetnek. A másik telepen, Zalavár mellett 2 gulya szolgálja a génmegőrzést egy 150 hektáros legelőn, aminek hasznos mérete a Kis-Balaton vízviszonyaitól függ.

A bivaly azoknak a gazdáknak való, akik mélyebb fekvésű gyepeket, legelőket, nádasfoltokat szeretnének hasznosítani, mert ez a jószág kitakarítja és átalakítja azt a területet, ahová már a birkákat sem lehet kiengedni – mondta  Kovács Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Balaton tájegység vezetője.

A rezervátumban négy szerepet töltenek be a bivalyok:

  • a génmegőrzés,
  • a fajta bemutatása,
  • a hústermelés és
  • a legelő karbantartása.

Viszonylag jó hasznosítja a gyengébb típusú legelőket, ám nem igénytelen, inkább szerényebbel is beéri, mint az intenzív húsmarha. A piac viszont még mindig nem értékeli azt, hogy az itteni bivaly húsa szinte bio minőségű, mivel az állatok semmilyen abraktakarmányt és kiegészítőt nem esznek – mondta a szakember.

Ennyibe kerül a bivalyhús

A bivalyrezervátumból a nagyjából 150 bikaborjút 130-250 kilós tömeggel adják el vágóba. A zalakomári bivaly ára 480 forint+áfa továbbtartásra, és 430 forint+áfa vágóba élősúlyban eladva. Ha viszont a jószág már éven felüli, akkor az ára kilónként akár 100-200 forinttal is olcsóbb lehet. Ennek az az oka, hogy a bivaly húskihozatala csak nagyjából 2,5 mázsáig jó. E felett viszont vastagabb csontú, bőrű és bendőjű lesz, mint a hagyományos húsmarhák. Emiatt az említett tömeg feletti állatokat összehasonlítva utóbbinak sokkal jobb lesz a hasznosulása.

Forrás: magro.hu