„Kérjük a lélek világosságát imáinkban”

A világ minden pontján különböző nehézségekkel kell szembenézniük az embereknek, de a keresztények nem félnek, mert az Úr a világosságuk, az üdvösségük és az erősségük – erre hívták fel a figyelmet az ökumenikus imahét záróalkalmán. A kanizsai programsorozat a református templomban ért véget, ahol Nagy Vendel hirdetett igét.


Az isteni igazságra hívták fel a figyelmet. Makoviczky Gyula evangélikus lelkész, Kozma Róbert kisegítő lelkész, Bertók Dániel református segédlelkész, Szűcs Imre plébános, Hella Ferenc református lelkész és Nagy Vendel plébános (Fotó: Gergely Szilárd)

Csak a sötétben tudjuk igazán, mit jelent a fény hiánya, kezdte prédikációját a kiskanizsai plébános. Noha az ókori görögök elmélete, miszerint a sötétség a gonosz erők megnyilvánulása, már régen megdőlt, a ma embere nem kevésbé ragaszkodik a világossághoz. „A műholdas felvételeken is látszik: fényárban úszik a bolygó, de ez vajon elég-e a sötétség legyőzéséhez?”, tette fel a kérdést Nagy Vendel.

–A kommunizmus alatt a sötét zárka a legrettegettebb büntetési formák egyike volt. Sokakat az őrület szélére sodort, mert nem bírták elviselni az állandó sötétséget. De sötétség nemcsak fizikai, hanem erkölcsi értelemben is létezik:ilyenkor nem a szem, hanem a lélek vakul meg.

A sötétség sűrűjén egyedül Isten világossága képes áthatolni – a kérdés az, hogy van-e igényünk erre, vagy megelégszünk a kirakatok fényözönével, mutatott rá az atya. Példaként hozta azokat a magánzárkába vetett papokat, akik a fogság idejét az Istenről való elmélkedésnek szentelték, és a szabadulásukat követően lelki könyveket írtak.A belső fényük miatt nem őrültek bele a sötétségbe. „Kérjük mi is a lélek világosságát imáinkban”, tanácsolta a plébános.

Az imádságnak óriási ereje van, tette hozzá a Kálvin téri templomban elhangzottakhoz Hella Ferenc református lelkipásztor. Nagykanizsán az ökumenikus imahét minden estéjén tartottak istentiszteletet. A lelkész szerint fontos és mindannyiunk életében aktuális kérdések merültek fel alkalomról alkalomra.

– Az imahét vezérgondolata Mózes könyvéből származott, és az isteni igazságra hívta fel a figyelmet – mondta Hella Ferenc. – A programot összeállító indonéz keresztény egyházak esetében ez különösen érzékeny téma, de ha belegondolunk, néhány évtizeddel ezelőtt még mi is a saját bőrünkön tapasztalhattuk azokat a problémákat – például a hitünk megélésének korlátozását –, amivel nekik ma még mindig meg kell küzdeniük.

A lelkipásztor örül, hogy Nagykanizsán régóta megrendezik az ökumenikus imahetet, amin évről évre szép számmal vesznek részt a katolikus, az evangélikus és a református közösségek – hívek és lelkészek egyaránt.

– Ez nekünk is jó, hiszen együtt tudunk lenni egy kicsit: beszélgetünk, imádkozunk, közösségben vagyunk. Néhány évtizeddel ezelőtt ez még nem volt ennyire egyértelmű, hiszen nem nagyon nyitottak egymás felé a különböző felekezetek.

Letenyén most először hirdették meg az ökumenikus imahetet, ami Hella Ferenc szerint azért is nagy dolog, mert az ott élő mintegy kétszáz református csak Nagykanizsán tudja közösségben gyakorolni a hitét, a Mura-menti kisvárosban ugyanis nincsen saját templomuk, sem gyülekezeti házuk. A programsorozathoz, amelynek a Szentháromság-templom adott otthont, az evangélikus testvérek is csatlakoztak.

Nemes Dóra

- - -

„Lángol, de nem ég el…”

Az idei ökumenikus imahét vezérigéje („Az igazságra, és csakis az igazságra törekedj…”) minden Krisztus-hívőt arra int: nem elég, ha a hit pusztán a szavak szintjén nyilvánul meg, a cselekedeteinknek is tükrözniük kell kereszténységünket. Az imahét közepén jött a hír: leégett a református teológia Ráday utcai kollégiuma. A diákok elszállásolásában a közeli egyházi intézmények, hivatalok is segítettek. A tragédiában életét vesztette egy veszprémi férfi, aki vendégként szállt meg az intézményben. A 47 éves áldozat négy gyermek édesapja volt. A család megsegítésére és a kollégium lakóinak támogatására – felekezeti hovatartozástól függetlenül – összefogtak az egyházi intézmények, csoportok és segélyszervezetek is.