A külön élő szülő is szülő marad: jogokkal és „persze” kötelezettségekkel

Ha valaki egy párkapcsolat megszűnésével beleegyezik abba, hogy a szülői felügyeleti jogokat a másik fél gyakorolja, attól még nem mond le a gyermekéről, és természetesen joga van beleszólni a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekbe is. Sok tévhit él a különváló szülőkben – mondta dr. Mantz-Kelemen Kata, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető-helyettes bírája, aki szerint mindig a gyerek legfőbb érdekeit kell szem előtt tartani. A bírónő a gyermekelhelyezésről, a kapcsolattartásról és a szülői felügyeletről is „tollba mondta” a lényeges tudnivalókat.

A köznyelv gyermekelhelyezésként emlegeti, amikor a bíróság egy válás kapcsán arról dönt, melyik szülővel éljen együtt a jövőben a gyermek. Mit takar valójában ez a kifejezés?

– A gyermekelhelyezés szóhasználat fennmaradt, de jogilag már nem azt értjük alatta, amit korábban. Az új Polgári Törvénykönyv szerint akkor beszélünk gyermekelhelyezésről, ha egy harmadik személynél, mondjuk egy nagyszülőnél kell elhelyezni a gyermeket. Amikor arról döntünk, hogy melyik szülővel éljen a gyermek, akkor az a szülői felügyelet rendezése, ez lényegében ugyanaz, mint a korábbi gyermekelhelyezés.

Ezekről a bíróság dönt, vagy a szülők maguk is megállapodhatnak?

– Természetesen az a legjobb, ha a szülők ezekben a kérdésekben meg tudnak állapodni, de ez nem mindig sikerül, ilyenkor dönt a bíróság. Házasság felbontása esetén, ha van kiskorú gyermekük a feleknek, a bíróság akár erre irányuló kereseti kérelem hiányában is dönt például a szülői felügyelet gyakorlása kérdésében, hiszen a gyermek sorsa nem maradhat rendezetlen. A szülői felügyelet gyakorlását, a külön élő szülő gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét, illetőleg a gyermekkel való kapcsolattartást nevezzük a házasság felbontása iránti per járulékos kérdéseinek.

– A szülői felügyeleti jog rendezése azonban nem csak a házasság felbontása iránti perekben merül fel, hanem önálló pertípusként is megjelenhet. A társadalmi viszonyok változásával sok esetben egy élettársi kapcsolat megromlását követően kell a gyermek sorsát rendezni.

– A szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatja az egyik szülő, gyakorolhatják továbbra is közösen, de akár   meg is oszthatják egymás közt a szülői felügyelet részjogosítványait. Például ha az egyik szülő kiváló gazdasági szakember, akkor dönthetnek úgy, hogy a gyerek vagyonát ő kezeli.

A vagyonkezelés is egy úgynevezett részjogosítvány a szülői felügyeleten belül. Mik vannak még?

– A gyermek nevének meghatározása, gondozása és nevelése, valamint a törvényes képviselete.A perekben általában a gyermek gondozásának, nevelésének gyakorlása a legérzékenyebb pont, hiszen a szülők számára ez a kérdés nyilván fontosabb, mint a gyermek törvényes képviselete. De kritikus kérdésként jelentkezik az iskolaválasztás, és a tartós külföldre költözés is. Sokan nem tudják, hogy az iskolaválasztás az ún. életpályába tartozik, és mint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésbe, a külön élő szülőnek ugyanúgy beleszólása van, mint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek. Ugyanez a helyzet a gyermek tartós külföldre költözésénél is, és ami még fontos, hogy ezekben a kérdésekben vita esetén nem is a bíróság, hanem a gyámhatóság jogosult dönteni.

– Sokszor tehát megy a harc, gyakorlatilag a semmiért, mert hiába gyakorolja az egyik szülő a felügyeleti jogokat, a másik fél egyetértése nélkül nem költöztetheti külföldre a gyereket, de nem változtathatja meg önhatalmúlag a gyermek állampolgárságát sem. Fontos tudni, hogy ha nincs is közös szülői felügyelet, attól a másik szülő még nem válik jogfosztottá, tehát semmiképp nem jelenti a szülői felügyelet egyik szülő általi gyakorlása, hogy a másik „lemondott” a gyerekéről, amitől sok külön élő szülő tart. Akkor veszíti el valaki ezen fontos dolgokban a beleszólását, ha a bíróság megszünteti a szülői felügyeletét, de ott komoly dolognak kell lennie a háttérben, például a szülőt elítélték kiskorú veszélyeztetése miatt.

Régen a kapcsolattartásban a kéthetente hétvége volt a sztenderd, de az utóbbi időben egyre többet olvasni arról, hogy a gyermek a közös szülői házban marad, és a szülők költöznek ide-oda, heti váltásban. Nálunk is jellemző?

– Ez inkább a Skandináv országokban honosodott meg, Magyarországon ugyanis kevesen rendelkeznek három ingatlannal, ami szükséges egy ilyen modell gyakorlati megvalósításához. Nem találkoztam még ilyennel, de elméletileg ez a kapcsolattartási forma sem kizárt. Nálunk inkább a váltott elhelyezés terjed: egy hét itt, egy hét ott. Itt is van azonban egy tévedés: a közös szülői felügyelet ugyanis nem egyenlő a „váltott elhelyezésnek” is nevezett kapcsolattartási renddel! Ez két különböző dolog.

– Sokan sokféle kapcsolattartást szeretnének: két hét itt, két hét ott, vagy éppen 3 nap itt, 4 pedig ott. Egyre nagyobb az igény a hétközi kapcsolattartásra is, például hogy az apa elhozhassa a gyereket az óvodából, iskolából úgy, hogy nála is aludjon. A bíróságnak minden esetben azt kell vizsgálnia, hogy mi a gyermek érdeke. Az például biztosan nem, hogy elhozzák az óvodából hétköznap délután 4-kor és hazaviszik késő este. Hiába állapodnak meg tehát a szülők a legjobb szándék mellett, ha ez nincs szinkronban a gyermek érdekeivel.

Hogyan lehet azt eldönteni, hogy a gyereknek mi a legjobb?

– Meghallgatjuk személyesen a szülőket a saját tapasztalataikról, 14 év felett pedig a gyermek egyetértése is szükséges. A bíróságot nemzetközi jog kötelezi, hogy a gyermek véleményét az őt érintő eljárásban be kell szerezni. Hogy hány éven felül? Ez a gyermek személyiségétől függ, mert nem minden 8 éves egyforma. Ha alacsonyabb életkorú gyermek véleményének a megismerésére van szükség, legtöbbször igazságügyi pszichológus szakértő beszélget el a gyermekkel, de van olyan eset is, ahol a gyermek, bíróság előtti meghallgatása is szükséges, erre a szülők távollétében, egy barátságosan kialakított gyermekmeghallgató szobában kerülhet sor. 

Mi történik, ha nincs megállapodás, mert mindkét szülő magának akar többet?

– Ilyenkor a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt. Figyelembe veszi a szülők személyiségét, nevelési alkalmasságát, egyéb életkörülményeit, a gyermekhez való kötődését, és a gyermek személyiségét, véleményét, testvérek esetén az egymáshoz való kötődésüket is. Minden gyerek más és más: egyikük igényli a szorosabb kapcsolattartást, másikuknak extrém fontos az állandóság. Ezt mindig megvizsgáljuk. És itt jön be a szülők számára ingyenesen igénybe vehető bírósági közvetítés, amelynek a családjogi perekben óriási szerepe van, hiszen a folyamatosan változó életviszonyok mellett mindig az a legjobb megoldás, amiben a szülők egyet tudnak érteni.

Szülőként mondhatja mindenki, hogy álomanyuka, álomapuka, ezt a saját maga mellé felsorakoztatott tanúk is megerősíthetik, de ez lehet, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal.

– Az igazságügyi pszichológus szakértő segítségével teljes képet kapunk a szülőkről. Részletesen feltárják a személyiségjegyeket, a nevelési alkalmasságot. Mennyire törekszik a biztonságra, milyenek az emberi kapcsolatai, mennyire ragaszkodik őszintén a gyermekhez, milyen az életmódja, milyen nevelési képességet gyengítő tényezőkkel kell számolni az esetében. A helyi önkormányzat pedig a bíróság kérésére környezettanulmányt is végez, amely az ilyen perekben szinte minden esetben megtörténik.

Meddig húzódhatnak ezek a perek, ha van megegyezés a szülők között, és ha nincs?

– Ha a szülők megállapodása a szülői felügyeleti jog rendezése iránti perben a jogszabályoknak és a gyermek érdekeinek is megfelel, akkor a per akár egy tárgyaláson befejezhető. Ha a szülők között elmérgesedett a kapcsolat, akkor extrém esetben évekig elhúzódhat, ez azonban szerencsére ritka.

– A legfontosabb, hogy a szülők mindig a gyerek érdekeit tartsák szem előtt. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy az óvodás gyereknek most éppen kedden és csütörtökön van balettja, és a végrehajtható határozatban szabályozott kapcsolattartást ehhez igazítják. Ez azonban már akár a következő nevelési évben módosulhat, a bíróság viszont egy változó élethelyzethez soha nem fog tudni tökéletesen alkalmazkodni, ezért elkerülhetetlen a szülők részéről az együttműködés, a rugalmasság. Közös megegyezéssel természetesen nyugodtan eltérhetnek az egyezségben rögzített megállapodástól, hiszen bárkivel bármi történhet, a gyermek programja, a szülők élethelyzete változhat.

– Ami még fontos: a szülők esetében a kapcsolattartás nem csak jog, hanem kötelezettség is. A gyereket gondozó szülő nem szívességet tesz azzal, hogy a gyereket odaadja, a másik fél pedig nem szívességet tesz azzal, hogy elviszi. Ha bármi közbejön, mondjuk az apa megbetegedik, akkor tájékoztatási kötelezettsége van, hogy az anya is tervezni tudja az életét és legyen ideje megoldani a gyermek felügyeletét.

Családjogi perekben különösen fontos az empátia. Megterhelőek bíróként ezek az esetek?

– Amikor valaki egy ilyen krízishelyzetbe kerül, és mondhatni szétesik a családja, úgy érezheti, hogy az élete múlik ezen a peren. A bírónak meg kell értenie, hogy az a per neki tényleg létkérdés. Olykor egy ilyen szituáció egy nagyon beszűkült tudatállapot okoz, a bosszú, mint eszköz is megjelenhet. A bírónak tisztában kell lennie azzal, hogy a szülőknek ez nem „egy ügy”, hanem „AZ ügy”, de soha nem szabad elfelejtenünk, hogy családok, és gyermekek életéről van szó…

Papp Attila