Áder: minél tovább várunk a klímadöntésekkel, annál nagyobb árat fizetünk majd
Minél tovább várunk a klímaváltozás megfékezése érdekében szükséges döntésekkel, annál nagyobb árat fizet azokért az emberiség - mondta Áder János köztársasági elnök, miután a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fenntarthatósággal foglalkozó kutatóival találkozott az egyesült államokbeli Bostonban.
Áder János köztársasági elnök (j2), Kőrösi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója (j), Ronald Prinn professzor, a Globális Változások Tudományos Központ igazgatója, a globális változásokkal foglakozó Tudományos és Politikai Közös Program társigazgatója (b), Kerry Emanuel, a Cecil és Ida Green légköri tudományok professzora (b2) és Szőke László, a KEH külügyi Igazgatója a klímaváltozás környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól folytatnak eszmecserét a bostoni Massachusetts-i Műszaki Egyetemen (MIT) 2019. március 27-én. MTI/Bruzák Noémi
Az államfő a találkozót követően újságíróknak nyilatkozva elmondta: a több mint 130, fenntarthatósággal kapcsolatos kurzust hirdető egyetem professzorai az emberiséget veszélyeztető legnagyobb fenyegetésnek ítélték a klímaváltozást, amelynek következményeit azonban sokan, köztük a politikusok is alábecsülik.
Áder János a tudósok véleményét is tolmácsolva illúziónak nevezte, hogy a probléma megoldása halogatható, hiszen "az ajtónkon dörömbölő vízválságok" már most is jelentősen rontják az élelmiszerellátás feltételeit. Mindennek súlyos gazdasági, politikai és társadalmi következményei várhatók - értékelték a világnak csaknem kilencven Nobel-díjas tudóst adó egyetem kutatói.
A víz hiánya egyes afrikai vagy ázsiai országokban a nemzeti jövedelem növekedését akár 10-15 százalékkal is visszavetheti - fejtette ki. A jelenség egy jelentős lakosságszám-növekedés mellett élelmezési válságot eredményezhet, amelynek következménye a MIT professzorai szerint a politikai feszültségek élesedése, háborús helyzetek kialakulása, végső soron pedig a migráció erősödése lesz.
Rámutatott: India és Pakisztán közelmúltban tapasztalt konfliktusa is a közös vízgyűjtő terület használatára vezethető vissza, amelyből a két ország egyre növekvő népessége már nem látható el megfelelően. Hozzájuk hasonlóan a Föld lakosságának nagy része osztozik közös vízgyűjtő területen, ami újabb és újabb konfliktusokat eredményezhet - vetítette előre az államfő.
Mindezek miatt szükséges a kutatások felgyorsítása. Az energiabiztonság érdekében például meg kell oldani az átmenetileg felesleges nap- és szélenergia tárolását, vagy a mezőgazdasági termelés vízigényének csökkentését. Ugyancsak égető kérdés a levegőben lévő nagy mennyiségű szén-dioxid kivonását, amelyre azonban a tudomány még nem adott hatékony megoldást.
A fejlesztéseket a leggazdagabb országok képesek finanszírozni, hiszen ott vannak a megfelelő gazdasági erőforrások és a tudományos háttér is - értékelte a köztársasági elnök. Megjegyezte ugyanakkor azt is: a helyzet kialakulásáért is ezeknek az országoknak van a legnagyobb történelmi felelőssége.
Áder János szerint bízni csak a nemzetközi megállapodásokban lehet, a többi közt a Párizsi klímaegyezmény kiterjesztésében.
MTI