Csütörtökön folytatódik a tárgyalása a csalással vádolt zalai vállalkozóknak: az ügyészek börtönt kértek rájuk

Zalaegerszegen költségvetési csalás, míg Keszthelyen „csak sima mezei”, Nagykanizsán pedig foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés lesz a vád holnap a bíróság előtt.

Nem volt elég a tisztességgel megszerezhető pénz három zalai vállalkozónak

Nem volt elég a tisztességgel megszerezhető pénz három zalai vállalkozónak, ezért sokmillió forintot csaltak el az egervári várkastély felújítása során, az ügyészség szerint. Ha bebizonyosodik N-G. J. és társai bűnössége, könnyen börtönbe mehetnek mohóságuk miatt: az ügyészek legalábbis börtönt kértek rájuk. A büntetőügyben érintett, három zalai vállalkozás ügyvezetőjével szemben a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, számviteli rend megsértésének bűntette és hamis okirat felhasználása vétsége miatt emelt vádat. Az ügyészség szerint a három férfi az egervári Nádasdy-Széchenyi várkastély felújítására kiírt pályázati támogatás elszámolása kapcsán több millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott. A holnap folytatódó büntetőperben tanúkat fog meghallgatni a Zalaegerszegi Járásbíróság dr. Sinkó Vilmos vezette büntetőtanácsa, amelynek függvényében akár ítélethirdetés is várható.

Az ügy fővádlottja, N-G. J. 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi várkastély turisztikai fejlesztésére, mely szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A támogatást 75 %-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 %-ban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta. A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is. Utóbbi munkálatokra a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával. A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.

Bár a bútorok határidőre nem készültek el, a felek csalárd megállapodása alapján a támogatások igénylése céljából a teljesítésigazolások és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlák valótlanul kiállításra kerültek. Ezeket mindkét fél aláírt, majd a hamis számlákon szereplő összegek ténylegesen átutalásra is kerültek a vállalkozó számlájára. Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR tevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez. Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a közel 28 000 000,-Ft jogosulatlanul igényelt támogatással kb. 4 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint vagyoni hátrányt az Európai Unió költségvetésének.

Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfa tartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban, és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve, közel 16 000 000,-Ft összegben megtévesztette az adóhatóságot, mely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta mindhárom vádlottal szemben.

V. E. J. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt ül a vádlottak padján

Csütörtökön folytatódik a Nagykanizsai Járásbíróságon V. E. J. büntetőügye, akit foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolnak a kanizsai ügyészek.

A vádiratban foglalt tényállás szerint V. E. J. a sértett férfit Zala megyében üzemeltetett farmján alkalmazta állatgondozóként. A sértett 2014 áprilisában, az egyik istálló padlásterében dolgozott, közel 3 méteres magasságban. A baleset idején a férfi éppen a padláson tárolt, kisméretű bálakockákat szórta le, amikor máig ismeretlen okból elvesztette egyensúlyát és a ledobó nyíláson át az istálló betonozott padlójára zuhant. Munkatársai észlelték a balesetet és azonnal mentőt hívtak hozzá. A sértettet végül mentőhelikopterrel szállították kórházba: az esés következtében maradandó sérüléseket szenvedett. V. E. J. bűnösségét dr. Andódi Henrietta büntetőbíró ítéli majd meg: holnap tanúk meghallgatása várható majd.

Még a korábbi cellatársát is átverte a rafinált csaló

Nyilván nem nagyon hallott a zsiványbecsületről az a többszörös visszaeső, csaló férfi, aki nemcsak egy keszthelyi vállalkozót, de még korábbi rabtársát is súlyos milliókkal verte át. A most folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével megvádolt férfi, H. Gy. 2009. november hónapjában ismerkedett meg a büntetőügy egyik sértettjével, aki ebben az időszakban – a vádlottal együtt – a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte börtönbüntetését. Az intézetből a sértett 2010. június, míg H. Gy. vádlott 2015. január hónapjában szabadult, melyet követően utóbbi felvette a kapcsolatot a korábbi rabtársával és jól jövedelmező, közös vállalkozás beindításának lehetőségét vázolta fel előtte.

A csaló meséje szerint Olaszországban, felszámolás alatt álló csarnoképületek bontásából, az ebből származó anyagok értékesítéséből „rendkívüli nagyságú” bevételre lehet szert tenni, azonban a vállalkozás finanszírozásához megfelelő összegű tőkére, illetve kölcsönre van szüksége. A terhelt olyan meggyőzően beszélt egykori rabtársának a nagy hasznot hozó üzletről, hogy ő 2015. március hónapjától kezdődően Keszthelyen, több alkalommal is 100.000,- Ft-tól több millió forintig terjedő nagyságú pénzösszegeket adott át a részére kölcsön címén, melyet H. Gy. ígérete szerint a hamarosan beinduló vállalkozás bevételeiből fizet majd vissza.

A külföldi vállalkozások alapítására, az üzletmenet lebonyolítására ugyanakkor a terheltnek reális lehetősége nem volt, ígéretei mindvégig a sértett megtévesztésére irányultak, illetve azt célozták, hogy a lóvá tett férfi további összegeket adjon át a részére. Amint a sértett a már átadott pénzek sorsáról, az ígért vállalkozással kapcsolatos konkrétumokról kérdezte a terheltet, H. Gy. váratlanul felmerült jogi, személyi, pénzügyi akadályokkal, egészségügyi problémákkal magyarázta a késedelmet. H. Gy. terhelt 2015. májusában a családtagjai gyógykezelése céljából, majd életbiztosítások megkötésére is kölcsönöket kért és kapott a sértettől. Az olaszországi vállalkozáson túlmenően H. Gy. újabb „üzleti” lehetőségekre – így pl. ipari park réz földkábeleinek felszedésére, ausztriai mélyépítési munkálatok elvégzésére, horvátországi tengeri kikötőkben lévő hajók tisztítási munkálataira stb. – hívta fel a korábbi cellatársa figyelmét. Az újabb üzleti lehetőségek jövedelmezőségét illetően a terhelt olyannyira meggyőzően beszélt, hogy a sértettet 2015. augusztus 1-én egy hazai vállalkozás megvételére is rábírta, melyen keresztül magyar munkavállalókkal tudják lebonyolítani a külföldi munkavégzéseket.

Ezzel összefüggésben mutatta be a korábbi rabtársa a vádlottat egy keszthelyi ismerősének, aki hozzátartozójával együtt tulajdonosa volt egy keszthelyi székhelyű kft-nek, mely vállalkozást éppen értékesíteni kívánták. Az üzletrészek átruházásához, a jegyzett tőke felemeléséhez a pénzt ezúttal is a már átvert sértett biztosította, melyet követően 2015. augusztus 1. napi hatállyal H. Gy. terhelt is a megvásárolt kft. tagja lett. H. Gy. terhelt ekkor a kft. korábbi tulajdonosa előtt is olyan meggyőzően adta elő, hogy a külföldi üzletei jelentős bevétellel kecsegtetnek, hogy őt is rá tudta venni arra, hogy érdemes ide befektetni. A terhelt ezen üzleti lehetőségekre hivatkozva, az újabb áldozatától 2016. január és február hónapokban 1.500.000,- Ft-ot kért, azonban már ezt megelőzően, a saját külföldi gyógykezelése céljából kért és kapott 3.000.000,- Ft kölcsönt is. Miután H. Gy. vádlott a kölcsönösszegeket az általa jövedelmezőként felvázolt olaszországi, ausztriai, horvátországi munkálatokból visszafizetni nem tudta, a sértettek előtt 2016. április 7-én az addigi tartozásait elismerő nyilatkozatot tett, melyben elismerte, hogy a volt rabtársától a nyilatkozat időpontjáig 24.300.000,- Ft-ot, míg a másik sértettől 4.500.000,- Ft-ot vett át.

A tartozás visszafizetésének jövőbeli forrásaként H. Gy. állítólagos angliai kapcsolatait jelölte meg, akiknek segítségével Nagy-Britanniában takarítást végző céget alapít majd, ahova szintén munkásokat lehet kiközvetíteni. A kölcsönösszegek megtérülésében reménykedő sértetteket a terhelt meggyőzte arról, hogy a külföldi cégalapításhoz, a vállalkozás beindításához angliai bankszámlanyitás, a tényleges munkálatok elkezdéséhez banki hitelfelvétel szükséges, melyhez H. Gy. újabb, 4.300.000,- Ft kölcsönt kért és kapott a kft. korábbi tulajdonosától 2016 tavaszának végén. A rászedett sértettek 2016 őszén döbbentek rá arra, hogy H. Gy. sok millió forinttal verte át őket. A vádlott ekkor még egy trükkel próbálkozott, hogy elodázza az ellene büntetőfeljelentést tenni készülő sértetteket. Előadta, hogy külföldről több kamion mennyiségű fémhulladék szállítása zajlik éppen Magyarországra, melynek feldolgozásában és értékesítésében közreműködik, így az értékesítésből befolyó összegből visszafizeti tartozását. A terhelt 2017. február hónapjáig – az ellene tett büntető feljelentés időpontjáig – folyamatosan arról biztosította a sértetteket, hogy a szállítmány már Magyarországon van, ő maga is épp az ügyintézéssel van elfoglalva. Persze mindez nem fedte a valót, mert H. Gy. semmilyen üzleti intézkedést nem tett, ígéretei a sértettek folyamatos tévedésben tartására és időhúzásra irányultak.

H. Gy. terhelt korábbi rabtársának összesen 24.400.000,- Ft, míg a másik sértettnek összesen 8.800.000,- Ft kárt okozott, amely összegek a nyomozás során nem térültek meg. Mindezek miatt a férfit, mint többszörös visszaesőt két rendbeli, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolta meg a Keszthelyi Járási Ügyészség a Balaton-parti város járásbírósága előtt. A holnapi, folytatólagos tárgyaláson ismét a vádlottat hallgatja majd meg dr. Szilbereki-Vajda Dóra büntetőbíró, és iratismertetés is várható.

Papp Attila