Körkörös és fenntartható – szakmai találkozót tartottak az Inkubátorházban
2050-re több műanyag lehet a vizekben, mint hal – egyebek mellett erről is szó volt a Pannon Novum mai rendezvényén az Inkubátorházban. Az esemény középpontjában a körforgásos gazdaság aktualitásai, valamint az újrahasznosítás lehetőségei álltak.
A rendezvény résztvevőit Dénes Sándor polgármester köszöntötte, aki sok más mellett a fokozott gépjármű-, illetve műanyaghasználat környezetkárosító következményeiről beszélt.
A találkozót a SYMBI projekt keretében rendezték. A három éve indult program célja, hogy segítse a különböző régiókat egy olyan fenntartható gazdaság kiépítésében, amely ellenáll a környezeti terhelésnek és a klímaváltozásnak.
– A következő két év legfontosabb célja, hogy megpróbáljuk azokat az elemeket szakpolitikai eszközökbe beágyazni, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztérium Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programjának pályázatait, valamint a megyei klímastratégiát megcélozva, amelyek elősegíthetik a körkörös gazdaság megvalósulását itt, a térségben – tájékoztatott a Pannon Novum képviseletében Kalcsú Zoltán projektmenedzser.
A programban hét ország kilenc partnere dolgozik az ipari szimbiózis és a körkörös gazdaság népszerűsítésén. Egy 2015-ben elfogadott uniós javaslatcsomag értelmében a tagállamoknak 2020 végére kell elvégezniük azokat a törvényi szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik a minél hatékonyabb újrahasznosítást, legyen szó energiaforrásokról vagy alapanyagokról.
Cseresnyés Péter a hazai és uniós aktualitások mellett arról is beszélt,
miként jelenik meg a körkörös gazdálkodás szemlélete a Mura-programban
A Pannon Novum rendezvényén a körkörös gazdaság hazai és uniós aktualitásairól, valamint a Mura-program által támogatott, környezetkímélő kezdeményezésekről Cseresnyés Péter tájékoztatta a megjelenteket.
– A sokat említett családi gazdálkodók, akik bogyós gyümölcsök termesztésével foglalkoznak, olyan új technológiát alkalmaznak, amely során szinte nem keletkezik hulladék a termék előállítása során. Ez azt jelenti, hogy mindent újra tudnak hasznosítani, ráadásul mivel itt termelik a gyümölcsöt, nem kell hosszú szállítási folyamatban részt vennie a terméknek – mondta a miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő.
A megújuló energiaforrások, valamint a hulladékgazdálkodás mellett a víz világnapján a termál- és gyógyvizek újrahasznosításáról és a természetes vizek védelméről is szó volt. Mint elhangzott: egyre nagyobb gondot jelent az óceánok, folyók és tavak mikroműanyag-szennyezettsége, amely már a vízi élőlények szervezetében is kimutatható. Egyes becslések szerint 2050-re több műanyag lehet a vizekben, mint hal.