OBH: átmenetinek tűnik a bírósági ügyek számának csökkenése

Az elmúlt évben tizedével csökkent a magyarországi bíróságokra érkezett új ügyek száma a megváltozott jogszabályok miatt, de az ügyfelek és a jogi képviselők kivárása miatt a csökkenés átmenetinek tűnik - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese csütörtökön Zalaegerszegen.

Gyarmathy Judit a zalai összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a polgári perrendtartás, az új büntetőeljárási kódex és a közigazgatási eljárások változása miatt tavaly mintegy 10 százalékkal kevesebb, összesen közel 1 millió 250 ezer új ügyet regisztráltak a magyar bíróságok a korábbi évhez képest.    

Az ügyfelek és a jogi képviselők kivárása miatt a múlt év első felében volt lényegesebb a csökkenés, majd a második félévben már némi emelkedés volt tapasztalható - mondta az elnökhelyettes. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy idén év elején az új ügyek száma már közelíti a korábbi évek adatait.    

Az OBH elnökhelyettese beszélt arról is, hogy az elmúlt hét évben a két évnél hosszabb ideje húzódó peres eljárásokban lényeges javulás történt, 47 százalékkal csökkent ezeknek az eseteknek a száma, Zalaegerszegen például több mint 50 százalékkal kevesebb ilyen ügyet tartanak nyilván. Ez annak is köszönhető, hogy az évek óta egyébként csökkenő új ügyérkezés miatt a régi ügyek feldolgozására nagyobb energiát tudtak fordítani a bíróságok.    

Gyarmathy Judit szólt arról is, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a hazai bírósági szervezet a külföldi kapcsolatoknak, a bíróságoknak jelenleg 18 ország 25 partnerbíróságával van rendszeres találkozója, a Zalaegerszegi Törvényszék osztrák, szlovén és horvát kapcsolatokat ápol. Ezeket az OBH azért is ösztönzi, mert minél szélesebb egy bíró látóköre, annál nagyobb empátiával tud fordulni az ügyfelek felé.    

Kitért arra is, hogy a bíróságok számára is komoly kihívás a digitalizáció. A beszédleíró program használata például Zalaegerszegről indulva terjedt el országosan, ami az igazságügyi alkalmazottak fluktuációja esetén is segíti a bírósági munkát. A bírák a magas színvonalú ítélkezést azonban csak akkor tudják biztosítani, "ha megfelelő csapat áll a rendelkezésükre", ezért is volt fontos az igazságügyi alkalmazottak körében végrehajtott 30 százalékos béremelés.    

A videós meghallgatási lehetőséget országszerte jelenleg 72 helyen tudják biztosítani, de további 112 végpont kiépítése kezdődik meg. Így a tanúknak vagy a büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezetteknek nem feltétlenül kell elutaznia a tárgyalásokra - ismertette az OBH elnökhelyettese.    

Megjegyezte azt is, hogy a bírósági digitális fejlesztések terén az Európai Bíróság szerint is élen jár Magyarország, sőt "lehetséges exportcikk" is lehet, hogy ezeket az újításokat más országokban is megismertessük.   

Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke úgy fogalmazott: magas színvonalú, hatékony és időszerű volt a Zalaegerszegi Törvényszék tavalyi munkája, amit a helybenhagyott ügyek magas aránya és a hatályon kívül helyezés rendkívül alacsony száma mutat.    

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke ki is fejtette: polgári ügyszakban az ítélőtáblán 15,7 százalékkal több ügyüket hagyták helyben, civilisztikai területen csupán hat ügyet helyeztek hatályon kívül, míg büntetőügyben minden Zalában lezárt esetet helyben hagyott a Pécsi Ítélőtábla.    

A zalai bírósági elnök is kitért arra, hogy a megyében 11 százalékkal kevesebbet, összesen közel 25 ezer új ügyet regisztráltak tavaly a bíróságokon, de ennél több mint ezerrel többet fejeztek be, vagyis csökkent az egy éven túl húzódó perek száma. A megyében regisztrált új büntetőügyekben - az országban a harmadik legjobb arányban - a perek 99,8 százalékát egy éven belül le is zárták.

MTI