Séta az emlékezés útján

A város szabadságharchoz köthető emlékhelyeit látogatták meg a tanulók és tanáraik, a Thúry György Múzeumban pedig megismerkedhettek a 19. században használt fegyverekkel, és magukra ölthették a kanizsai nemzetőrök egyenruháját is.

Nemcsak információkat hallhattak a ’48-as kanizsai honvédekről a kiskanizsai általános iskolások, hanem fel is próbálhatták az egykori bakák díszes egyenruháját a Thúry György Múzeumban. Az intézmény munkatársai a forradalom és szabadságharc alatt használt fegyvereket is bemutatták a diákoknak. – Megismerkedhetnek azzal is, hogy a nemzetőrök, a honvédség milyen fegyvereket használt. Tehát például mik voltak azok a tárgyak, amiket magával hozott otthonról, vagy az 1836-as szabványmintájú szablyákkal, jurátus szablyákkal és az akkor modernnek számító, kémiai gyújtású fegyverekkel, pisztolyokkal, puskákkal is ismerkedhetnek - mondta Kunics Zsuzsanna, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa.

Az emlékséta során a diákok és kísérőik ellátogattak Széchenyi, Deák és Kossuth kanizsai szobrához is. A történelmi program állomásai közül a múzeumi interaktív bemutató tetszett leginkább a tanulóknak. A múzeum tetszett a legjobban, mert ott megmutatták, hogy milyenek voltak a fegyverek, amiket akkor használtak, illetve, hogy milyenek voltak a ruhák - tette hozzá Kolarics Natasa, az iskola diákja.

A program egyik fő célja az volt, hogy a fiatalok megismerjék azokat a kanizsai emlékhelyeket is, amelyekről kevesen tudják, hogy a ’48-as hősöknek állítanak emléket. – A gyerekek így nem passzív szemlélői az ünnepnek. Azt gondoltuk, hogy a város különböző pontjain megnézzük azokat az emlékhelyeket, azokat a szobrokat és azokat a táblákat, amelyek mellett nap mint nap elmennek a gyerekek és a felnőttek, s talán nem is tudják, hogy kötődnek a ’48-as forradalomhoz - fogalmazott Molnár István, a Kiskanizsai Általános Iskola igazgatója.

A szervezők azt tervezik, a ’48-as kanizsai hősök útján rendezett emléksétát a jövőben minden évben megrendezik. A programot az Aradi udvarban közös énekkel és verssel zárták.