Szerdán bíróság elé áll T. E. és társa, akik szifilisszel fertőzték meg a gyermeküket

A terheltek – T. E. és társa – élettársak voltak, akik egy Zala megyei faluban, 2016 szeptemberéig közösen nevelték kapcsolatukból 2007. október 15. napján és 2009. október 5. napján született leány gyermekeiket. A szülők élettársi kapcsolata 2016. szeptember 9. napjától megszakadt, a gyerekek az anyával maradtak, aki 2016. október 21. napjától új élettársához költözött, egy másik lakóingatlanba, míg volt élettársa maradt a régi lakásban: de a szülői felügyeleti jogot továbbra is közösen gyakorolták.

Az I. rendű és a II. rendű terhelteknél 2013 augusztusában szifilisz megbetegedést diagnosztizáltak. A gyermekek laboreredménye a betegség tekintetében negatív lett, de megelőző kezelésként a gyermekek 2013. augusztus 22. napján antibiotikumot kaptak, majd mindkettejük vonatkozásában – a szakmai protokollnak megfelelően egy éves időtartamban – három havonta kontrollvizsgálatokon való megjelenést írtak elő. A szülők a gyermekeket a kontrollvizsgálatokra nem vitték el.

A nagyobbik lány szifilisz betegségét 2014. július 21. napján diagnosztizálták, amikor a gyermek testén bőrelváltozások jelentek meg. 2014. augusztus 6. napján, a bőrgyógyászaton a gyermek részére a szifilisszel kapcsolatos RPR, illetve HIV szűrésre laborbeutalót, valamint a neurológiára, szemészetre és kardiológiára szóló beutalót állítottak ki. A szülők a gyermeket a laborvizsgálatokra elvitték, majd 2014. szeptember 3. napján, a bőrgyógyászaton még megjelentek, ahol három hónap múlva ismételt szerológiai kontrollt írtak elő, az erre szóló beutalókat ki is adták. Ennek ellenére a terheltek csak 2015. február 2. napján jelentkeztek kontrollra a gyermekkel a bőrgyógyászaton, tehát a decemberi kontroll elmaradt, emellett a szülők a gyermek szemészeti, kardiológiai és neurológiai vizsgálatát sem végeztették el. Az ekkor elvégzett laborvizsgálatok alapján a gyermek szifiliszre utaló speciális értékei nem javultak, ezért a bőrgyógyászat javaslata alapján 2015. február 13. napján a kezelés megismétlése és az elmaradt vizsgálatok elvégzése érdekében a gyermek a gyermekosztályra került, ahol a kezelését megismételték, elmaradt vizsgálatait elvégezték.

A szülők a tavasz folyamán megjelentek a gyermekkel az előírt vizsgálatokon, a májusi és júniusi laboreredményei azonban nem mutattak javulást, ezért a gyermeknek 2015. május 12-14. napja és 2015. június 2-16. napja között ismét kórházban kellett feküdnie. Ezt követően a terheltek a 2015 őszére előírt kontrollokra ismét nem vitték el a gyermeket. Pedig a bőrgyógyászat 2015. szeptember 22. napján már nem három, hanem egy hónap múlva hívta kontrollra a gyermeket, mert a korábbiakhoz hasonlóan 2015. szeptemberi laboreredményei sem mutattak visszafejlődést a betegségben, vagyis fennállt a lehetősége, hogy a szifilisz súlyosbodik, átterjed valamely szervre, szervrendszere, különösen az idegrendszerre. A szülők ennek ellenére csak 2016. január 18. napján jelentek meg a gyermekkel a bőrgyógyászaton, majd a 2016 tavaszán esedékes vizsgálatokra ismét nem vitték el. Ez a „rendszer” így folyt tovább, egészen 2017 nyaráig, amikor a Zala Megyei Kormányhivatal, 2017. augusztus 22. napján kelt határozatával a gyermekeket nevelésbe vette. Ebben azonban komoly szerepe volt folyamatos ápolatlanságuknak, valamint annak is, hogy a gyermekeknek a több száz igazolatlan hiányzásuk miatt, végül is évet kellett ismételniük.

Ugyanis a nagyobbik gyermek a 2015/2016-os tanévtől tankötelessé vált, iskolai tanulmányait egy általános iskolában kezdte meg. A gyermek 2015. szeptember 1. napja és 2015. október 8. napja között járt az iskolába, ezalatt 46 igazolt és 8 óra igazolatlan hiányzása keletkezett. A család ezután más megyébe, az anya családjához költözött. A szülők a gyermeket 2015. október 9. napjától beíratták a helyi iskolába, a gyermek 2015. október 9. napja és 2015. november 30. napja között járt az iskolába, ezalatt 120 óra (30 óra igazolt, 90 óra igazolatlan) hiányzása keletkezett. A gyermeket általában az anya vagy annak testvére vitte az iskolába, de többször a II. rendű terhelt is velük tartott. Ezt követően a család visszatért Zala megyébe, a gyermek azonban nem jelentkezett a körzetes iskolában, tankötelezettségét 2015. december 1. napjától nem teljesítette.

A családsegítő szolgálat 2016 januárjában észlelte, hogy a család ismét eredeti lakcímén tartózkodik, ezért a családsegítő kérésére a helyi iskola 2016. január 12. napjával ismét felvette a kislányt, aki azonban ott nem jelent meg. A gyermeket 2016. február 1. napjától egy másik település intézménye vette át, ahol 2016. augusztus 31. napjáig teljesítette tankötelezettségét (húga ugyanezen intézmény óvodájába került). A gyermek a félév során – már februárban – sokat hiányzott, a szülőket 2016. április 7. napján, április 25. napján és május 2. napján is felszólították a rendszeres iskolába járásra, a hiányzások igazolására. A gyermeknek a II. félév során összességében 125 óra igazolatlan és 70 óra igazolt hiányzása keletkezett, ennek ellenére értékelhető volt, az első évfolyamot sikeresen befejezte. A szülők általában együtt kísérték a gyermekeket, a hiányzásokról mindkettőjüknek tudomása volt.

A gyermekek az intézménybe rendszerint ápolatlanul, rendetlen, szennyezett ruházatban, többször tetvesen érkeztek. A szülők csak látszólag voltak együttműködőek, az intézmény és nevelők kéréseit többszöri, hosszas beszélgetés után sem teljesítették, telefonon nem voltak elérhetőek. Időközben a család több alkalommal változtatta lakóhelyét. A hiányzások miatt a gyermekek a tanévet végül nem fejezhették be: évismétlésre kötelezték őket. Az is egyértelműen megállapítható, hogy, mivel a szülők a gyermeket a kontroll vizsgálatokra, illetve a javasolt szakorvosi vizsgálatokra rendszeresen, kórházi és családgondozói felszólítások ellenére sem vagy csak jelentős késedelemmel vitték el, a zajló szifilisz betegség nem volt megfelelően kezelve. Az esetleges szövődmények kivizsgálása nem történhetett meg, megfelelő kontroll- és záróvizsgálatok hiányában a betegség bármikor fellángolhatott volna, a betegség súlyosbodhatott volna, átterjedhetett volna valamely szervre, szervrendszerre, elsősorban az idegrendszerre.

A terheltek e magatartásukkal súlyosan veszélyeztették gyermekeik testi és értelmi fejlődését: mindezek miatt a Zalaegerszegi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének büntette miatt emelt vádat ellenük. T. E. és társa felett szerdán, a Zalaegerszegi Járásbíróságon kezdődő, elsőfokú nyilvános előkészítő ülésen dr. Seruga Teodóra büntetőbíró ítélkezik majd, ahol a vádlottak kihallgatása várható.

Papp Attila