Pénteken folytatódik a tárgyalása a csalással vádolt zalai vállalkozóknak: az ügyészek börtönt kértek rájuk
Nem volt elég a tisztességgel megszerezhető pénz három zalai vállalkozónak, ezért sokmillió forintot csaltak el az egervári várkastély felújítása során, az ügyészség szerint. Ha bebizonyosodik N-G. J. és társai bűnössége, könnyen börtönbe mehetnek mohóságuk miatt: az ügyészek legalábbis börtönt kértek rájuk.
A büntetőügyben érintett, három zalai vállalkozás ügyvezetőjével szemben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, számviteli rend megsértésének bűntette és hamis okirat felhasználása vétsége miatt emelt vádat. Az ügyészség szerint a három férfi az egervári Nádasdy-Széchenyi várkastély felújítására kiírt pályázati támogatás elszámolása kapcsán több millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott. A holnap folytatódó büntetőperben tanúkat fog meghallgatni a Zalaegerszegi Járásbíróság dr. Sinkó Vilmos vezette büntetőtanácsa, amelynek függvényében akár ítélethirdetés is várható.
Az ügy fővádlottja, N-G. J. 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi várkastély turisztikai fejlesztésére, mely szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A támogatást 75 %-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 %-ban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta. A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is. Utóbbi munkálatokra a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával. A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.
Bár a bútorok határidőre nem készültek el, a felek csalárd megállapodása alapján a támogatások igénylése céljából a teljesítésigazolások és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlák valótlanul kiállításra kerültek. Ezeket mindkét fél aláírt, majd a hamis számlákon szereplő összegek ténylegesen átutalásra is kerültek a vállalkozó számlájára. Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR tevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez. Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a közel 28 000 000,-Ft jogosulatlanul igényelt támogatással kb. 4 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint vagyoni hátrányt az Európai Unió költségvetésének.
Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfa tartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban, és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve, közel 16 000 000,-Ft összegben megtévesztette az adóhatóságot, mely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta mindhárom vádlottal szemben.
Papp Attila