A fák, az erdő maga az élet – intenzív erdősítés világszerte, de az Amazonas még mindig vesztésre áll

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint minden egyes évben egy Panama méretű országgal kevesebb természetes élőhely marad bolygónkon az erdőirtások miatt. Földünkről az erdőirtások miatt 129 millió hektár erdő tűnt el 1990 óta, ami összességében egy Dél-Afrikával egyenértékű területet tesz ki.

Az elképesztő pusztítás miatt nap, mint nap, számtalan növény- és állatfaj veszíti el élőhelyét, ráadásul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékáért is az erdőirtás a felelős. Hiszen az erdők elnyelik az üvegházhatású gázok egyik fő összetevőjét, a szén-dioxidot, és helyette létezésünk egyik alapelemét, oxigént adnak cserébe. Ha csökken a szén-dioxid koncentrációja, csökken az üvegházhatás is, amely miatt pedig csökken a bolygónk átlaghőmérséklete, mérséklődik a Földünk felmelegedése. Ezért (is) van elengedhetetlen szükségünk az erdőkre.

Ezt sokan felismerték a 21. század elejére, de nemcsak kormányok, hanem egyes személyek is, akiknek köszönhetően, a jövőben újra kizöldülhet majd a Kék Bolygó. Tehát nagyon fontos az is, ha valaki csupán egyetlen fát ültet el, mégannyira, ha mindjárt több milliót…

Brazília egyik esőerdős területe az erdőirtások miatt teljesen kietlen tájjá változott. A faültetésnek köszönhetően ma már helyreállt az ökoszisztéma. Kétmillió fát ültetett el egy világhírű brazil fotós és felesége, egy kiirtott esőerdő területén – adta hírül nemrégiben az Impress Magazin.

Sebastião Salgado brazil fotós és felesége, Lélia Deluiz Wanick Salgado úgy döntöttek, hogy tesznek a Földünk egészségéért, „tüdejéért”, az Amazonasért: erdőtelepítésbe kezdtek, és húsz év alatt 4 millió fát ültettek el a kihalt vidéken.

Salgado nemzetközileg elismert fényképész, aki az 1990-es évek elején a ruandai népirtást dokumentálta Ruandában, majd eztán érzelmileg és fizikailag is teljesen kimerülve tért vissza Afrikából a dél-amerikai hazájába. „Amikor visszatértem Brazíliába, megdöbbenve láttam, hogy az addig trópusi esőerdővel borított táj egy kihalt, kopár vidékké változott: az esőerdőt egyszerűen kiirtották. Leila azonban hitt abban, hogy a kár helyreállítható, és visszatérhet még az élet.” – mesélt az erdősítés ötletét megelőző időszakról. – „A föld nagyon beteg volt, mindent elpusztítottak. A zöldellő fák és a vadon élő állatok teljesen eltűntek. Nem hittem a szememnek. A fákkal együtt eltűntek a vadon élő állatok is. Leilának, a feleségemnek azonban csodálatos ötlete támadt, azt mondta, hogy telepítsük újra az erdőt.”

Az ezredforduló tájékán fogtak hozzá a kiirtott esőerdő újratelepítéséhez. „El is kezdtük a facsemeték ültetését. A fák növekedésének köszönhetően pedig én is újjászülettem. Ez volt számomra a legfontosabb pillanat” – mesélte a brazil fotós. A fotográfus és felesége egy kis szervezetet alapítottak az erdőtelepítési projekthez, akikkel együtt az elmúlt húsz év alatt 4 millió fát ültettek el. Őshonos fákat telepítettek, így a térségbe visszatérhettek – és vissza is tértek – az egykor itt élő állatfajok is.„A teljesen letarolt, kipusztított vidékre az erdőtelepítésnek köszönhetően már 172 madárfaj és 33 emlősfaj tért vissza, valamint 293-féle növény kelt életre. Az egész ökoszisztéma újjáépült a semmiből. A természet nagyon hálás a segítségért, és mindig képes megújulni” – tette hozzá a fényképész.

Kizöldül a Kék Bolygó!

Az erdősítés szükségességét szerintem mindenki belátja. Itt van mindjárt a Földünk két hatalmas, többmilliárd lakossal bíró ázsiai országa – India és Kína –, ahol az ezredforduló katasztrofális erdőirtásai után, úgy fest a helyzet, hogy végre jó irányba indultak el a dolgok. Mondjuk az emberiségnek nincs más választása, ha nem akarjuk kiirtani saját magunkat.

A tudósok a műholdak segítségével folyamatosan monitorozzák a Föld felszínét. Rengeteg adatot lehet így kinyerni, többek között jól nyomon követhető a globális felmelegedés okozta változások sora is. Egy közelmúltban végzett, ilyen felmérés azonban most érdekes eredményeket hozott – adta hírül nemrég a köpönyeg.hu. A világon szinte mindenhol irtják az emberek az erdőségeket. Ennek oka a fagazdálkodás, a lakóhelyek kialakítása, vagy a mezőgazdaság, tehát a pénz… A legnagyobb erdőirtások többek közt Indiában, Kínában, vagy az Amazonas medencében vannak, de a szibériai tajga is erősen veszélyeztetett terület.

A műholdas vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a Föld ma zöldebb, mint 20 évvel ezelőtt. Ezt annak az intenzív zöldítési programnak köszönhetjük, melyet India és Kína folytat. Az erdőtelepítések és az átgondolt mezőgazdasági termelés eredményeképpen a két terület üde zöld foltként kezd kitűnni a műholdképeken. India rekordméretű erdősítési eljárásai során egyszerre akár 50 millió fát is elültetnek az emberek, és e mögött Kína sem kíván lemaradni.

Az erdősítésből Európa is igyekszik kivenni a részét, és hazánk is szigorú szabályozókat vezetett be: ennek egyik alapja, hogy a kitermelt erdő helyébe kötelező egy újat ültetni. A játszmában azonban sajnos egyelőre vesztésre áll az Amazonas medencéje, ahol még mindig folyamatos a zöld területek zsugorodása, így sokkal erőteljesebb, nemzetközi összefogás és nyomásgyakorlás szükséges ennek megállítására, és visszafordítására!

Az Amazonas vesztésre áll

Egy független környezetvédelmi szervezet szerint húsz százalékkal nőtt az amazonasi esőerdők irtásának sebessége tavaly augusztus óta – adta hírül tegnap a hirado.hu.

A műholdas felvételek arról tanúskodnak, hogy a térségben 2169 négyzetkilométer területű erdő tűnt el augusztustól áprilisig – jelentette be hétfőn a brazíliai Belémben lévő Imazon (Institutodo Homem e Meio Ambiente da Amazonia – Az Amazonas térsége embereinek és környezetének intézete).

Ez 20 %-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva: akkor 1807 négyzetkilométernyi erdő volt a veszteség.Az elemzők az esőerdők területcsökkenését nagyobbrészt a szabadjára engedett fakivágással és termőföld-kialakítással magyarázzák. De előfordul az is, hogy az irtás védett területen és őslakosok rezervátumaiban folyik.A januárban hivatalba lépett új brazil államfő, Jair Bolsonaro és környezeti minisztere megkérdőjelezi a klímaváltozást, és már beiktatása előtt közölte, hogy kiterjesztik a bányászatot és az nagyüzemi mezőgazdaságot az országban, a védett területeken is.

Fákból és gyümölcsösökből épül az élő „Nagy Zöld Fal” Afrikában

A 8000 kilométeres „Nagy Zöld Falat” 20 afrikai ország együttes erővel építi fel, mégpedig elsősorban klímavédelmi szempontból. A fatelepítés megkezdése óta az afrikai föld szinte új életre kelt!A 780 millió hektáros „Nagy Zöld Fal” a Szahara-sivatag déli határvonalán épül, – szárazságtűrő fákból – mintegy 8000 kilométeres területen, a Száhel nevezetű térségben – olvasható a greatgreenwall honlapján.

Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek már el. A projektet 2007-ben az afrikai államfők is elfogadták. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt be, jelenleg már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben.A fákból és gyümölcsösökből épülő „élő fal” az egész afrikai kontinenst átíveli, méghozzá széltében: az Atlanti-óceántól egészen a Vörös-tengerig húzódik.

A kritikus területet, ahol az „élő fal” épül, egykor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok miatt azonban elsivatagosodott. A térség ma már szinte teljesen száraz és kopár, emiatt pedig komoly élelmiszer- és ivóvízhiány alakult ki. Az emberek tömegesen kezdték elhagyni a szülőföldjüket, a csökkenő természeti erőforrások miatt pedig konfliktusok robbantak ki a térségben.A „Nagy Zöld Fal” egy 780 millió hektáros területen lesz telepítve, mely magában foglal teljesen elsivatagosodott és félig száraz térségeket is. Ez a terület az ENSZ-FAO szerint 232 millió embernek ad otthont.

A „Nagy Zöld Fal” újra élővé teszi majd a száraz tájat, ugyanis a fáknak hatalmas szerepük van abban, hogy egy földterület ne sivatagosodjon el. „Sok csoda van a világon, a Nagy Zöld Fal azonban egyedülálló és különleges, mivel megváltoztatja Afrika jövőjét a Száhel régióban. A Nagy Zöld Fal a történelem része lesz.” – hangsúlyozta dr. Dlamini Zuma, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke.

Papp Attila