A mustármagból termő élet legyen…

facebook megosztás

Rangos neveléstudományi konferenciát rendezett a Nagykanizsai Tankerületi Központ, amelyen több mint háromszáz érdeklődő pedagógus vett részt. Magyar Ferenc igazgató nyitóbeszédében az értékekre támaszkodó korszerű pedagógiáról beszélt. Ezt most változtatás nélkül közöljük.


Azonos értékek… A konferencia előtt két pedagógusból lett sikeres vezető, Magyar Ferenc tankerületi igazgató és Dénes Sándor polgármester

Tisztelt Polgármester Úr, Kedves Vendégeink, Tisztelt Kollégák, Hölgyeim és Uraim!

Biztos vagyok abban, mindannyian emlékszünk még tanulmányainkból a pedagógus szó etimológiájára. A két elem magyarul: gyermek és vezetni.

Mindezt csak azért idézem fel, hogy nagyon röviden összefoglaljam mai neveléstudományi konferenciánk mozgatórugóját, szellemiségét, mindazt, amiről kiváló előadóink, más-más megközelítésben, más-más területek szakmai tapasztalatait felhasználva beszélnek majd.

Kétségtelen, hogy a XXI. század pedagógiája, az iskolai nevelés alapja megváltozott, a pedagógusoknak a korábbiaktól eltérő kihívásokkal kell szembenéznie. És itt nemcsak a Z- vagy alfa-generáció hihetetlenül átalakult tanulási szokásairól, az információszerzés eddig ismeretlen metódusáról, a pillanatról pillanatra változó impulzusok szükségességéről beszélek. Egészen egyszerűen megváltozott a kor, illetve szüntelenül, folyamatosan változik. Az iskolának pedig mindehhez alkalmazkodnia kell.

Ám, kedves kollégák, vannak örök értékek, amelyek soha nem lesznek avíttak, és amiket nekünk tovább kell vinnünk, tovább kell adnunk, mert a hivatásunk és az elkötelezettségünk ezt kívánja meg, ezt diktálja – a trendektől, az átalakuló világtól függetlenül.

Hiszem, hogy Magyarországon nem nőhet fel úgy gyermek, hogy ne ismerné meg hagyományait, nemzete múltját, értékeit, és mindazt, ami kapaszkodót, tartást adhat – még a nagyon gyorsan változó világban is.

A hivatásunk ugyanis nem változott: vezetni a gyermeket, magunkkal vinni, elindítani egy olyan úton, amelyen elérheti céljait, és boldog életet élhet.

Ehhez szükség van a tudásra, de szükség van az emberségre: hitünkre, személyiségünkre, szeretetünkre is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Konferenciánk címe: Változnak az idők – új idők a pedagógiában.

Ez egyben azt is jelzi, hogy a pedagógusoknak is szüksége van a megújulásra, a folyamatos tanulásra, hiszen a világ újabb és újabb kihívások elé állít bennünket. Ám szerencsére rendkívül gazdag elméleti és módszertani tudásbázis áll rendelkezésünkre, hogy ezekre korszerű, jó válaszokat adjunk.

Az iskoláztatás, a nevelés és az oktatás a történelem viharaiban csiszolódott, formálódott, és mindig más-más nehézségekkel kellett szembenéznie. De a szereplők és a célok nem változtak. Ma is van tanár és diák, és együttműködésük, közös munkájuk gyümölcse a sikeres társadalom alapját teremti meg.

Kedves Kollégák!

Exupery így ír: “

„Egy magányos kődarab mindig csak kő marad. Ám ha kell, a sok kis kő együtt templomot emel.Templomot és iskolát, az emberi élet két nagy színhelyét!”

Meggyőződésem, hogy az iskola mindenkor értékteremtő és kultúrateremtő intézmény, és nem csupán szolgáltató központ. Hiszem, hogy a gyermekeket szeretni és biztatni kell, hogy egészségesen fejlődjenek, és az is dolgunk, hogy biztonságot nyújtó érzelmi környezetet teremtsünk számukra képességeik kibontakoztatásához, kiteljesítéséhez.        

Jézus a példázatban a mustármagról azt mondja, bár parányi méretekkel indul, de benne van a növekedés és a kiterjedés ereje.

És bár ez a legkisebb mag, mégis a konyhakert legnagyobb növénye fejlődik ki belőle. A mustármag ugyanis akár 4000-szeresére nőhet. És amikor a Jézus korabeli földműves kezébe vett egyet, már látta benne a kifejlett növényt is. A mustármag arra teremtetett, hogy idővel, felnőve, madarak szálljanak rá, és fészket rakjanak az ágai közé.

Az iskola, kedves kollégák, Isten gyermekeinek otthona, ahol az aprócska mustármag, a mi szolgálatunkkal, közreműködésünkkel felnőhet, kiteljesedhet.

És ehhez nekünk, pedagógusoknak is szüntelenül növekedni és teljesedni kell, megújítva tudásunkat, persze, mindig az örök értékekre támaszkodva.Mert azok jelentik a biztos talajt, amelyből mi is felnőttünk, hogy madarak szálljanak ránk és fészket rakjanak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Albert Camus azt írta:

„Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni.”

Azt hiszem, nekünk ebben kell segíteni azoknak, akiket a Teremtő ránk bízott, akik mellé rendelt, hogy tanárként, pedagógusként segítsük őket az úton.

Hogy a mustármagból termő élet legyen.

A mai konferencia, reményeim szerint, ehhez ad inspirációt, tudást, megerősítést és hitet mindannyiunknak.

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.